Hogyan orvosolható a kemoterápia következtében kialakuló szájnyálkahártya-gyulladás, mit tehet a beteg?

A nyálkahártya gyulladása esetén legfontosabb a fájdalomcsillapítás, hogy a szájban lévő elváltozások ne akadályozzák meg a rágást, a nyelést egy olyan időszakban, amikor az evés egyébként is kihívás.

Helyi fájdalomcsillapítás eszköze lehet – ha nem allergiás rá a beteg – lidokain oldattal való ecsetelés, illetve helyben ható fertőtlenítő-fájdalomcsillapító készítményekkel való öblögetés. Esetenként a helyi érzéstelenítésen túl általános fájdalomcsillapítót is javasolhat az orvos. Az onkológiában speciális szájnyálkahártyára ható készítményeket is használhatnak, ezek szükségességét a kezelőorvossal kell egyeztetni.

Ha a kezelőorvos indokoltnak és kivitelezhetőnek látja, a nyálkahártya regenerálódását támogathatja és a fertőzésveszélyt mérsékelheti helyi fagyasztásos kezelés (krioterápia), esetleg úgynevezett lágy lézer alkalmazása, továbbá a hámosítást serkenthetik hámsejt (keratinocyta) növekedési faktorral (KGF) is. Ha a nyálkahártya-gyulladás korlátozza az evést, netán az ivást is, a kezelés része a táplálásterápia is, amely során szondán keresztül (súlyosabb esetekben, ha az emésztőrendszer állapota úgy kívánja, intravénásan) táplálják a beteget, illetve infúzióval gondoskodnak a folyadékpótlásról.

Lehetőség szerint még az onkológiai kezelések előtt kezelni kell a szájbetegségeket, fennálló szájbeli fertőzéseket, rendbe kell tetetni a szuvas, sérült fogakat, mert ezek fertőzési gócok lehetnek. Onkológiai kezelések idején is nagyon fontos a szájhigiénia, a rendszeres fogmosás, amihez az ínysérülések elkerülése érdekében puha sörtéjű fogkefét, valamint kímélő, antibakteriális hatású, a fogínyvérzést is csökkenteni képes fogkrémet érdemes használni. A szájápolás kiegészítéseként javasolják az alkoholmentes, antibakteriális szájvízzel való öblögetést is napjában többször. A kezelőorvossal megbeszélve, az általa esetlegesen felírt gyógyszer mellett alkalmazható recept nélkül kapható gyulladásgátló és fájdalomcsillapító, zsibbasztó hatást kiváltó oldat, spray vagy szopogatótabletta is.

A dohányzás szárítja, irritálja a nyálkahártyát, rontja a mikrokeringést, ezzel fokozza a tüneteket, így a dohányzást kerülni kell. Hasonlóan a túl fűszeres, erős, sós ételeket, a kemény, száraz, sérülést okozni képes falatokat. Az ételek pépesíthetők, készíthetők turmixok, amelyeket mézzel érdemes ízesíteni – a betegek visszajelzései szerint a méz szopogatása önmagában is nyugtatólag hathat a fájdalmas területekre. Ugyanez igaz a jégkockára is, ami nemcsak vízből készíthető, hanem joghurt vagy gyümölcsturmix is lefagyasztható. Bőséges folyadékfogyasztásra van szükség. Ha a panaszokhoz nyálhiány is társul, naponta többször lehet enyhe sós vizes oldattal öblögetni a szájüreg kiszáradásának csökkentése érdekében. Ha segíti a beteget, speciális műnyál is alkalmazható.

Amilyen gyorsan az onkológiai kezelés megkezdésekor gyulladással reagál a szájnyálkahártya a sejtosztódást gátló kémiai anyagokra, a terápiát követően olyan gyorsan képes a regenerálódásra is. A kezelések után a szájban kialakult afták, fekélyek különösebb beavatkozás nélkül, rövid idő alatt spontán és maradványtünetek nélkül meggyógyulhatnak – feltéve, hogy nem történt felülfertőződés, ami súlyosbítaná a panaszokat és késleltetné a regenerálódást.

Forrás: 200 kérdés – 200 válasz az emlőrákról

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top