Japánban a gyomorrák fókuszban lévő terület, mert a betegség előfordulása sokkal gyakoribb, mint Európában (Japánban négyszer gyakrabban fordul elő a gyomorrák, mint például Nagy-Brittanniában.) Ennek oka részben az életmód (nagy mennyiségű füstölt húst, füstölt és sózott halat fogyasztanak). Az étkezési szokásokkal ugyancsak összefügg a daganatkeltő Helicobacter pylori baktériumfertőzés is, ami Japánban szintén igen gyakori.

A professzor hangsúlyozta: a terápiás siker a korai diagnózis függvénye, hogy a tumort még olyan stádiumban fedezzék fel, amikor azt ki lehet műteni. Emellett az életkilátásokat a célzott onkológiai kezelések javíthatják. Világszerte folynak klinikai kutatások új hatóanyagokkal: fontos, hogy ha ezek pozitív eredményt hoznak, az új gyógyszerek minél előbb elérhetők legyenek a betegek számára. Az életesélyek azon is múlnak, hogy ki hol él: nemcsak az országok között vannak nagy különbségek, hanem például Japánon belül is vannak olyan szegényebb területek, ahol sem a diagnózis, sem a kezelés nem olyan korszerű, mint a fejlettebb nagyvárosokban.

Kei Muro a Rákgyógyítás Magazinnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta az ismeretterjesztésnek, a betegek és családtagjaik oktatásának fontosságát, amiben a civil alapon szerveződő betegszervezeteknek nélkülözhetetlen szerepe van. Ugyanakkor egy fontos összefüggésre hívta fel a figyelmet: a betegszervezetek azokban a betegségtípusokban erősebbek, ahol már nagyon jó eredményei vannak a gyógyításnak, míg ahol még nagyobb szükség lenne a felvilágosításra, a lobbira, az érdekképviseletre, a kutatások ösztönzésére, ott gyengébbek a társadalmi mozgalmak. Amint Kei Muro rámutatott, mindennek az a logikus magyarázata, hogy amelyik betegségtípusban általában súlyosabb stádiumban kerülnek felfedezésre a betegek és rosszabbak az életkilátások, ott az érintetteknek egyszerűen nincs elegendő idejük arra, hogy meg- szervezhessék önmaguk hatékony képviseletét, holott erre nagy szükség lenne.