Dr. Nagy András Csaba

Népbetegségnek számítanak a vérnyomásproblémák, sok ember küzd koszorúér betegséggel, szívritmuszavarral, szívelégtelenséggel. Nem meglepő tehát, hogy a daganatos betegek egy jelentős részének – már csak az életkorából adódóan is – van enyhébb vagy súlyosabb szív- és érrendszeri betegsége (is).

– Igen nagy átfedés van a rák és a szívbetegségek kockázati faktorai között. A dohányzás, az elhízás, a mozgásszegény életmód az érrendszert éppúgy károsítja, ahogyan egyes daganattípusok kockázatát is növeli. Az arra hajlammal bíró embereknél szinte csak idő kérdése, hogy melyik kór fog hamarabb jelentkezni. Riasztó jövőképet vetít előre, hogy már az iskolás korú fiatalok között mennyire magas a túlsúlyos és a cigarettázó diákok aránya, emellett a lakosság átlagéletkorának növekedése is azzal jár, hogy az emberek egyre nagyobb hányadát kell előbb-utóbb szív- és érrendszeri problémákkal is kezelni – ad tömör helyzetjelentést dr. Nagy András Csaba kardiológus, a fővárosi Uzsoki Utcai Kórház I. Belgyógyászati – Kardiológiai Osztályának osztályvezető főorvosa.

Csökkenti a műtéti kockázatot

– Egy daganatműtét előtt, különösen, ha kiterjedt, nagy operációról van szó, fel kell mérni a szívrendszer állapotát, hiszen a minimumra kell csökkenteni a műtét közbeni szövődmények kockázatát. Olykor akár jelentősen is halaszthatja a tumoreltávolító műtétet, ha egy elhanyagolt szívbetegség miatt katéterezésre, koszorúér-tágításra, sztent beültetésre van szükség, viszont ezek a beavatkozások olykor elkerülhetetlenek ahhoz, hogy a beteg altatható és operálható legyen. Akinek ismert, de jól karbantartott szív- és érrendszeri betegsége van, az általában nem akadálya az operációnak – magyarázza Nagy András Csaba.

A tünetek hátterében ugyan más is állhat, ám kardiológiai gondokra utalhat a tartósan magas pulzusszám, a kisebb terhelésre is nehezebbé váló légzés, a fáradékonyság, a nappali vagy éjszakai fulladás, a korábbinál gyakoribb vizelés, a boka és a lábszár duzzanata, vizenyők kialakulása. Ha valaki ezt tapasztalja, indokolt a kivizsgálása.

Előnyök és hátrányok

A főorvos hangsúlyozza: amíg egy műtét nagy, de általában egyszeri beavatkozás, az onkológiai gyógyszeres kezelések mellett folyamatosan, s hosszabb távon kell menedzselni a szív és érrendszer állapotát.

– A legtöbb daganatellenes gyógyszer, a klasszikus kemoterápiák éppúgy, mint a célzott onkológiai kezelések, megterhelik a szívet. A hatóanyagok pusztítják a ráksejteket, ám káros hatást fejthetnek ki az érrendszerre is. Kihathatnak a vérnyomásra, károsíthatják a szívizmot, szívritmuszavarokat okozhatnak, felgyorsíthatják az érelmeszesedést – sorolja Nagy András Csaba a leggyakoribb kardiológiai mellékhatásokat.

– Mindig a rák elleni küzdelem az elsődleges, hiszen a rosszindulatú daganat az életet veszélyezteti. A mindent elsöprő, mindent felülíró feladat tehát túlélni a rákot! A kezelések mellékhatásai miatt nem megrettenni kell, netán visszautasítani a terápiát, hanem a kockázatok ismeretében tudatosan mérsékelni a szövődmények veszélyét. A kardiológiai mellékhatások éppen azért fordulnak elő manapság nagyobb számban, mert egyre hatékonyabbak az onkológiai kezelések. Amíg néhány évtizede nem álltak rendelkezésre hatásos terápiák, esélye sem volt a betegeknek hosszabb távú mellékhatásokra, mert meghaltak azelőtt, hogy azok kialakulhattak volna. Viszont ahogyan nő a gyógyultak és a betegséget hosszan túlélők aránya, úgy jelentkeznek azok a mellékhatások, amelyekkel évek vagy évtizedek elteltével kell szembenézni, s visszavezethetők a daganatellenes kezelésekre – magyarázza Nagy András Csaba.

Onkokardiológiai Munkacsoport

Onkokardiológiai Munkacsoport is alakult a közelmúltban kifejezetten azzal a szándékkal, hogy elősegítsék a rákbetegek szív- és érrendszeri szövődményeinek megelőzését és mérséklését. A munkacsoport alapító elnöke dr. Nagy András Csaba, társelnöke dr. Kocsis Judit, a Debreceni Egyetem Onkológiai Klinikájának docense. A munkacsoport célja, hogy a kardiológusok és az onkológusok között erősítsék az együttműködést, s a daganatellenes kezelésekhez a szív- és érrendszert óvó szakmai ajánlásokat dolgozzanak ki. 2016-ban az Európai Kardiológus Társaság is nemzetközi onkokardiológiai szakmai állásfoglalást adott ki a rákellenes terápiák szív- és érrendszeri szövődményeinek megelőzése és csökkentése érdekében.

Nagy András Csaba kifejtette: szeretnék elérni, hogy minden egyes onkoteam (onkológiai munkacsoport) által tárgyalt esetben kötelező legyen felmérni a beteg kardiológiai státuszát, rizikófaktorait. Ha a kezelőorvosnak ezek az információk a kezdetektől rendelkezésére állnak, pontosan követheti páciensei kardiológiai állapotát. A személyre szabott kockázati elemzés nyomán a kardiológiai mellékhatásokkal fenyegető terápiák elindításával akár párhuzamosan megkezdhetnek olyan támogató (szupportív) kezelést is, amely révén a késői szív- és érrendszeri szövődményeket meg tudják előzni, vagy képesek lehetnek azokat visszafordítani.

A beteg nélkül nem megy!

– Minden daganatellenes kezelés megkezdése előtt javasoljuk a kardiológiai kontrollt. A betegeknek a számtalan átbeszélendő kérdés között érdemes rákérdezniük a lehetséges kardiológiai kockázatokra is, azok orvosi mérséklésének lehetőségére, a támogató terápiáknak az indokoltságára és elérhetőségére – fogalmaz a kardiológus főorvos. Hangsúlyozza: az onkokardiológia, mint új tudományág alaptétele és célkitűzése az onkológusok és a kardiológusok együttműködése.

A egyik legfontosabb tényező, hogy a beteg mit hajlandó megtenni a javulása érdekében.

– A háziorvossal is együttműködve tudatosan egészségesebbé kell tenni az életvitelt. Aki nem dohányzik, odafigyel a vérnyomására, a vércukorra, a vérzsírok értékeire, igyekszik csökkenteni a túlsúlyát, betartja az egész- séges táplálkozás alapszabályait, az sokat tesz a szíve egészségének megőrzéséért és a szövődmények kockázatának csökkentéséért. Az orvos kevés: kizárólag a beteg tudja mérsékelni az életmódból adódó károsító tényezőket, amelyekre közvetlen ráhatása van a mindennapokban – magyarázza Nagy András Csaba.

Mediterrán típusú étrend javasolható, ami kevés cukrot és szénhidrátot tartalmaz, zsírszegény, ellenben sok zöldséget, gyümölcsöt, olajos magvakat kínál.

A különféle vitaminokat és sokat hirdetett táplálékkiegészítőket illetően a szív- és érrendszer szempontjából nincs egyértelmű szakmai állásfoglalás a készítmények hasznáról.

– Hiába eszik valaki vitaminokat, ha utána visszaül a tévé elé! – figyelmeztet a főorvos.

– Mindennél többet ér a szabadban folytatott rendszeres, minél intenzívebb mozgás, amit az aktuális állapot megenged. Sok beteg sajnos annál is jobban elhagyja magát, mint amit aktuális fizikai állapota indokol, s ezzel hozzájárul a leépüléshez. A mozgás a legjobb terápia: javítja az állóképességet, az erőnlétet, a terhelhetőséget, a szervezet oxigénnel való ellátottságát. A szabad levegőn való aktivitás csökkentheti a hányingert, segít levezetni a feszültséget, ezáltal mérsékli a stresszt és az elszigeteltség érzését, eltereli a figyelmet a betegségről, részben képes ellensúlyozni még a kemoterápia szívkárosító hatásait is. Sportolni kell, eljárni gyógytornára, sétálni, gyalog közlekedni, kerékpározni, kertészkedni! – ad ki egységesen követendő szakorvosi javaslatot a kardiológus főorvos.

Ne vegye a szívére!

Nemcsak a betegségek és a gyógyszerek hatóanyagai, hanem a lelki tényezők is befolyásolják a szív- és érrendszer állapotát – hangsúlyozza Nagy András Csaba. Amíg az orvostudomány korábban csak a biológiai és biokémiai jellemzőkre fókuszált, az utóbbi időben előtérbe kerül és a szakorvosok által is elfogadottá válik a pszichológiai problémák életminőséget és életkilátásokat befolyásoló szerepe. A főorvos hangsúlyozza: számos tudományos publikáció taglalja, hogy a szorongás, a depresszió, a stressz nemcsak a betegek közérzetére és társas kapcsolataira van rossz hatással, hanem mérhetően rontja az általános állapotot, növeli a mellékhatások és a szövődmények kockázatát is.

Amint a kardiológus főorvos kifejti, nem elég gyógyszereket adni a betegeknek. Sokaknak segíteni kellene feldolgozni mindazokat az idegrendszert és a szívet is igénybe vevő lelki nehézségeket is, amelyek egy daganatos betegséggel járnak, s amelyek rárakódnak a mindennapok más jellegű konfliktusaira.

Előnyben vannak azok a betegek, akik tudatosan igénybe veszik az osztályokon elérhető onkopszichológus segítségét, bekapcsolódnak betegtámogató csoportokba vagy tréningekbe, megtanulnak és alkalmaznak feszültségoldó meditációs technikákat, sokat vannak társaságban, felveszik a kapcsolatot támaszt nyújtó betegegyesülettel, sorstárs közösséggel.

Rákgyógyítás Magazin 2017. tavasz

A cikk a Rákgyógyítás Magazin 35. számában jelent meg, szerző: B. Papp László. A hirdetések nélküli országos magazin negyedévenként 15 ezer példányban jut el az onkológiai centrumokba. A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tudományos partnerségével, az Alapítvány a Daganatos Betegek Gyógyításáért és Rehabilitációjáért kiadásában megjelenő ingyenes lap a tévhitek ellen küzd, s olyan témákat dolgoz fel, amelyek meghatározzák a rákbetegek mindennapjait: kezelések, terápiás lehetőségek, mellékhatások csökkentése, klinikai kutatások, a betegség lelki vonatkozásai, példaadó betegtörténetek.