Nagy valószínűséggel a mellkason keresztül történő csontvelővétel úgynevezett sternum punkció volt, amelyet diagnosztikus céllal végezhettek, vagyis annak eldöntésére szúrhatták meg a szegycsontot, hogy az édesanyja adhat-e valóban csontvelőt az ikertestvérének. A szegycsontból nem lehet levenni annyi csontvelőt, hogy az elegendő legyen átültetéshez. Ennél a beavatkozásnál az altatás jelentős kockázatnak tenné ki a beteget, ezért nem történik altatásban ez a kis szúrás.

Valószínűleg a csontvelő levétele, amennyiben valóban történt átültetés, a csípőlapátból történhetett. Ezt műtéti körülmények között, gyakran altatásban végzik; ekkor is többszörös szúrás szükséges ahhoz, hogy az átültetéshez elegendő mennyiségű csontvelőhöz lehessen jutni. Az ilyen típusú csontvelőlevétel nem eredményezi az immunrendszer gyengülését, még a csontvelőgyűjtés műtétének évében sem, nemhogy fél évtizeddel később.

Sajnos vannak családok, ahol halmozódnak a rosszindulatú betegségek, ezért fordulhat elő, hogy édesanyjának hasnyálmirigyrákja volt, ikertestvérének pedig leukémiája (fehérvérűsége). Bár eleve elrendelésről (azaz közvetlen öröklődésről) kevés esetben lehet beszélni, mégis ilyenkor a leszármazottaknak az esetleges hajlam miatt lehetőleg fokozottan kerülni kell a rosszindulatú daganatok kialakulását fokozó tényezőket (például dohányzás), érdemes részt venni az elérhető szűrővizsgálatokon, és egészségügyi panasz esetén időben tanácsos orvoshoz fordulni.

Kapcsolódó cikkek:
Hasnyálmirigyrák
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Kiküszöbölni az öröklődést?
Öröklődés? Több rákos a családban
Öröklődő méhnyakrák?
Öröklődő vékonybélrák?
Fertőzés csontvelőátültetés után
Csontvelő-átültetés utáni lehetőségek
Csontvelő-átültetés utáni kezelés
Leukémia, leállított kezelés
Allogén transzplantációs-kockázat
Csontvelőre várva 8 évesen
Donorra várva