Eltávolított bőrdaganatok (jelige: Nagypapa)

Édesapámnál Carcinoma planocellulare keratoides cutis eltávolítást végeztek 2008-ban, akkor minden szövettani vizsgálat nélkül C4450, rosszindulatú daganatnak minősítették. Most szeptemberben az arcáról távolítottak el elszarusodott részt, D4890, bizonytalan eredetű daganatnak diagnosztizálva, és csak most küldték szövettani vizsgálatra az anyagot. Édesapám 85. évében van, amúgy rendkívül fitt, nem iszik, nem dohányzik, egészségesen étkezik, odafigyel a mozgásra, nagyon aktív testileg és szellemileg is. Mi ez a betegség, mivel járhat?

Valószínűleg végeztek szövettani vizsgálatot édesapjánál. A levele első mondatában említett carcinoma planocellulare keratoides cutis (a bőr laphámsejtes, elszarusodó rákja) kifejezés szövettani diagnózis. Magyarországon jogszabály írja elő, hogy az emberből eltávolított szövetrészeket szövettani vizsgálatra kell küldeni, tehát lehet, hogy tavaly is történt szövettani vizsgálat. Ez úgy derülhet ki, hogy az eltávolítást végző intézményben kérni kell a szövettani leletet (30 évig kell az intézménynek megőrizni) az eltávolítást végző orvostól, járóbeteg rendeléstől vagy osztálytól, esetleg annak vezető főorvosától.

A most leírt diagnózis a D4890 nem szövettani diagnózis (azok kódjai M-mel kezdődnek többnyire), hanem egy BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kód, amit gyakran akkor használnak, amikor még nincs szövettan, de látnak és kódolnak “valamit”, ami az orvosi vizsgálattal daganatnak látszik. Az bőrgyógyász vagy az eltávolítást végző orvos feltehetően a szakképzettsége és a tapasztalata alapján ennél pontosabb diagnózisra gondol, de azt azért nem írja le, mert még a szövettani vizsgálat nem erősítette meg az orvosi vizsgálaton alapuló diagnózist, s ha a mostani ambuláns lap egy jobb indulatú vagy rosszabb indulatú diagnózissal, a szövettan nélkül kerül más orvos kezébe, az félrevezető lehet.

Az életkor előrehaladtával általánosságban is nő a daganatos betegségek előfordulása, és igaz ez a bőrre is, ahol szintén megjelennek rosszindulatú daganatok. Ezeket két csoportba osztják a klinikai viselkedésük alapján: melanómákra (a bőr rosszindulatú festéksejtes daganatára) és nem-melanóma típusú rosszindulatú bőrdaganatokra. Ez utóbbiakra nem jellemző az áttétképzési hajlam, általában eltávolításukkal megoldódik a probléma, gyógyul a beteg, és bár kontrollvizsgálatokra szükség lehet, többnyire nincs szükség műtét utáni kezelésre (pl. sugárkezelés, kemoterápia, immunterápia). Erre a melanómáknál gyakran szükség van.

Kapcsolódó cikkek:
Bőrrák
Bőrrák: a bőrgyógyász életet menthet
Miért nem lesz minden anyajegyből daganat?
Leghatékonyabb napvédelem: az árnyék
A bőr rendszeres vizsgálata, az anyajegyek figyelése
Alternatív kezelések: miért nem foglalunk állást?

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Áttétes melanoma
Melanoma malignum: mutat áttétet a CT?

Melanoma a fejen
Klinikai vizsgálat melanoma kezelésére?
Felszínesen terjedő melanoma
Melanoma: MBL jelentése
Melanoma in situ
Sugárkezelt melanoma
Melanoma malignum kezelése
Melanoma: várható áttét helye és ideje
Melanoma malignum érinváziója
Eltűnhet a bőrrák?
Pozitív anyajegy-szövettan
Kiműtött bőrrák helye
Áttétek minden fontos szerven
Melanoma: 30 éves fiatalember
Melanoma a végbélen
Kimetszett anyajegy szövettana
Fekete anyajegy
Melanoma és HPV
Áttétes bőrrák esélyei
Áttétes melanoma
Kimetszett melanoma és étrend
Kimetszett rákos anyajegy
Áttétes melanoma
Szolárium után
Megismételt műtét

Top