Ez év elején édesanyámnak a melléből daganatot operáltak ki. Több nyirokcsomót is kivettek, egyben volt áttét. A szervezetében máshol nem találtak áttétet. A második kemoterápiás kezelés után hasmenéses, lázas állapot következett, mely a kiszáradás közeli állapothoz vezetett. A fehérvérsejtszáma is lement. 3 hetes kórházi kezelés után jött haza, a hasmenés elmúlt, de a láz azóta is folyamatos, legtöbbször 37,5-ig megy, akkor gyógyszerrel megállítható. A kezelő orvos a fertőző osztályra tudná visszavenni édesanyámat, amit mi nem szeretnénk.
Kérdésem az, hogy a kemoterápia okozhat-e ilyen hosszan elhúzódó lázat, vagy ennek más oka lehet?
Nem közvetlenül a kemoterápia okozza a lázat. A kemoterápiás kezelés mellékhatásaként lecsökkent fehérvérsejtszám miatt a beteg szervezete fogékonyabb a fertőzésekre, mert lecsökken azoknak a fehérvérsejteknek a száma is, amelyek a fertőzések ellen védenek. A szervezetben ilyenkor kialakuló fertőzés tünete a láz.
A hasmenést az okozhatja, ha a bél nyálkahártya a kemoterápia miatt sérült, vagy az alacsony fehérvérsejtszám miatt a bélben egyébként is jelen lévő baktériumok megtámadják azt. Ennek következménye a folyadékvesztés, súlyosabb esetben a kiszáradás. Az alacsony fehérvérsejtszám, illetve neutrofil szám (neutrofilok az úgynevezett fertőzések ellen védő fehérvérsejtek) mellett kialakult láznál úgynevezett neutropeniás lázról szokás beszélni.
Ilyenkor az orvos a háttérben meghúzódó fertőzés igazolására képalkotó vizsgálatok (pl. mellkasröntgen) elvégzésére, esetleg a kórokozó kitenyésztésére törekedhet (ez lehet vérből való tenyésztés, vagyis lázas állapotban levett hemokultúra, vizelet tenyésztés, széklet tenyésztés). Másrészt – mivel nincs idő megvárni a levett tenyésztések eredményét – tapasztalati alapon antibiotikus kezelést indíthat. Emellett a kiváltó ok, vagyis az alacsony fehérvérsejtszám kezelésére is ad injekciót, amelyet általában a bőr alá juttatnak be. Ennek célja a fehérvérsejtszám minél előbbi emelése, ezáltal a szervezet hozzásegítése ahhoz, hogy a fertőzést leküzdhesse.
Nehezebb megtalálni az édesanyjánál jelentkező tartós hőemelkedés okát. Okozhatja valamilyen elhúzódó, lappangó fertőzés, szokták vizsgálni azt is, hogy nem jelentek-e meg a szervezetben áttétek, és nem úgynevezett daganatos lázról van-e szó.
Amennyiben valamilyen kórokozó lappang a szervezetben, ennek kimutatása és megfelelő kezelése nagyobb sikerrel történhet infektológiai (fertőző) osztályon, ezért javasolhatta ezt a megoldást az orvosuk. Amennyiben édesanyja határozottan elzárkózik a kórházi felvételtől, és általános állapota sem indokolja a fekvőbeteg osztályon történő elhelyezését, kivizsgálására infektológus (fertőző betegségek szakorvosa) bevonásával ambuláns módon is sor kerülhet. Ezt részben a kezelőorvosukkal, részben a hőemelkedések miatt a kivizsgálást terv szerint átvevő infektológussal lehet egyeztetni.
Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések
Emlőrák: semmit sem szabad halogatni
Emlőrák: mielőbb felfedezni, hamar műteni
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Mellrák trombózissal
Trombózis és daganat
Kiújult mellrák: mit teheteK?
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?
