Kiterjedt végbéldaganat leletei (jelige: konkrét válaszok)

Apósom (50 éves), nem rég került kórházba hosszú ideje tartó nyákos-véres hasmenés és hirtelen súlyvesztés (kb. 25 kg) miatt. Szeretnénk, ha valaki érthetően elmagyarázná a CT eredményét és a műtét utáni megállapításokat, pontosan milyen daganatról is beszélünk és mennyire rossz a helyzet?

CT:
A máj nem nagyobb, densitása csökkent, 40 HU körüli, 7. segmentumában egészen perifériásan 8 mm nagyságú, alacsony densitású, érdemi kontraszthalmozást nem mutató kerek képlet ábrázolódik. A vesék nagysága szabályos, kontrasztfestődésük és kiválasztásuk szimmetrikus. Kőjel egyik oldalon sem mutatható ki. Jobb oldalon üregrendszeri tágulat nem látható, bal oldalon a pyelon AP átmérőja 18 mm. Az ureterben kontrasztanyag nem ábrázolódik, a kismedencében a rectalis térfoglalás környezetében a zsírszöveti infiltration belül hólyagba való beszájadzása nem követhető. Követhető szakaszán a középső harmadban tágassága kb 5-6 mm körülire tehető. A húgyhólyag közepesen telt, bal oldalon basalisan fala kissé vaskosabb, de egyértelmű körülírt eltérés nem mutatható ki.

A rectum területén a fal egyenetlenül megvastagodott, helyenként a fal vastagság elérheti akár a 3 cm-t is. Az érintett szakasz kb. 8 cm hosszúságú. Pararectalisan a zsírszövet köteges szerkezetű, magasabb densitású, a vesicula seminalisoktól egyértelműen nem választható el. A kismedencében bal oldalon néhány 5 mm nagyságú nyirokcsomó ábrázolódik. Az aorta környezetében a kóros mérethatárt nem meghaladó, de a szokásosnál több nyirokcsomó látható. Mindkét oldalon parailiacalisan maximum 8-9 mm haránt átmérőjű lymphoglandulák figyelhetők meg. Mindkét oldalon inguinalisan is több kisebb nyirokcsomó ábrázolódik. Mesenterialisan 5-7 mm nagyságú lymphoglandulák ábrázolódnak. Egyéb localisatioban egyértelműen megvastagodott falú bélszakasz nem azonosítható. Az aorta látótérbe került szakaszán aneurysma nem látható. Szabad hasi folyadék nem látható. A látótérbe került csontokon secunder folyamatra típusos eltérés nem különíthető el. A basalis tüdő segmentumok területén nodularis eltérés nem látható.

Vélemény:
Kiterjedt rectalis térfoglaló folyamat környezeti infiltratio jeleivel. Retroperitonealis lymphadenomegalia. A bal vesében kisfokú üregrendszeri tágulat látható, a bal ureter is tágabbnak tűnik, melynek oka a kismedencében pararectalisan látható infiltratív eltérés lehet. A májban leírt apró eltérés elsősorban cystának tartható. Splenomegalia. Steatosis jellegű diffúz máj laesio.

Epikrízis:
A beteget histológialilag verificalt rectum malformatio miatt, műtéti exploratio céljából vettük fel. Az exploratio során környezetét infiltraló, technikailag és onkológiailag inop. előrehaladott rectum-sigm. malformatiot találtunk, mely chronicus passage-zavart okozott. A passage biztosítása érdekében anus sigmoideust képeztünk.

Apósomat kb. 1 hete megműtötték, sztómát képeztek neki a hasára, daganatot nem távolítottak el, azt mondta az orvosa, hogy túl kiterjedt, de nem pontosította, hogy ez mit is jelent, mely szerveket érint, az onkológiára irányított minket (dec. 3-ra) megbeszélésre és kezelésre. Valamint kismolekulasúlyú heparint 20 napig, Megyrina és Diasip szedését javasolta.

Azért fordulok Önhöz, mert a kezelőorvossal csak nagyon rövid időt tudtunk beszélni, hosszabban apósomat tájékoztatta, aki a felét sem jegyezte meg az állapotát illetően.

Az, hogy a májban van egy kis góc, azért fontos, mert a vastagbél és végbélrákok nagyon gyakran adnak májáttéteket. Azért írják le ilyen részletesen ezt a 8 mm-es gócot, hogy valószínűsíteni lehessen, hogy itt nem májáttétről, hanem cisztáról van szó. A bal vesében leírt üregrendszeri tágulat, vagyis az, hogy például a vesemedence tágabb az ellenoldalinál, jellemző olyan daganatoknál, amelyek a kismedencében helyezkednek el, s gátolják a vizelet elfolyást a vesékből.

A végbél (rectum) normálisan a középvonaltól balra elhelyezkedő szervünk. Itt az is leírásra kerül, hogy a végbélrák beszűri a húgyhólyagnak azt a területét, ahol a bal vesevezeték, vagyis a veséből a hólyagba vezető vezeték belép, beszájadzik a húgyhólyagba. Amiatt, hogy ez valószínűleg beszűkíti a hólyagba belépésnél a szájadékot, a vesevezeték (ureter) is kissé kitágult. A rectum (végbél) területén a CT jelzi a fal megvastagodását, amit nagy valószínűleg a műtétileg el nem távolítható végbélrák okoz, mintegy 8 cm hosszan. A végbél melletti területen (pararectálisan) a zsírszövetet is beszűri (infiltrálja) a daganat a CT vizsgálat alapján. A daganatos folyamat az ondóhólyagot (vesicula seminalis) is beszűri.

A hasüregben számos nyirokcsomót (lymphoglandula) leírnak, amelyek ugyan elég kicsik (általában az 1 cm feletti nyirokcsomókat szokás nagy valószínűséggel daganatos nyirokcsomóknak tekinteni). A parailiacalis terület az az artéria és véna iliaca melletti terület. Ez az artéria, illetve véna viszi-hozza a vért az alsó végtagokba, az alsó végtagokból.

Értékelték a vizsgálat során látótérbe került csontokat is: az, hogy ezeken szekunder (másodlagos) eltérés nem látható, azt jelenti, hogy a CT-n nem ábrázolódott csontáttétre jellemző elváltozás az észlelt csontokon. A hasi CT vizsgálat végzésekor a tüdő alsó (szakszóval bazális) része is belekerül a CT szeletekbe, ezeken a tüdőterületeken nem látott a vizsgálat tüdőáttétre jellemző képet, s ezt leírták.

A véleményben összefoglalja a CT-t értékelő orvos a látottakat: kiterjedt végbéldaganatos folyamatot (rectalis térfoglaló folyamatot) véleményez, a végbélrák beszűri (infiltrálja) a környezetét is. Ismét jelzik a megnagyobbodott nyirokcsomókat (limfadenomegália), illetve a bal veseüreg kitágulását és a bal vesevezeték valószínű tágulatát. A májban lévő gócot cisztának, tehát jóindulatú elváltozásnak véleményezik és nem májáttétnek. A lép nagyobb (splenomegalia). A májban zsírmájra jellemző diffúz eltérés van.

Az epikrízisben (ez általában a zárójelentés orvosi összefoglaló része) leírják, hogy a betegnél megelőzően szövettanilag igazolták (hisztológiailag verifikálták) a végbélrákot, s ezért vették fel műtét érdekében a kórházba. A krónikus passzázs-zavar a valószínűleg megelőzően fennálló krónikus (idült) székszorulás, amelyet a bélben lévő daganat és az általa okozott bélszűkület idézett elő. A műtét során a szigmabél és a végbél területén találtak daganatot (a szigmabél a végbél fölötti bélszakasz, amely „S” alakú kanyarulatáról kapta a nevét). Azt látták, hogy a rosszindulatú daganat beszűri a környezetét, ezért inoperábilisnak (műtétileg el nem távolíthatónak) véleményezték.

Annak érdekében, hogy ne alakuljon ki teljes bélelzáródás, és a bélsár (széklet) távozni tudjon a szervezetből, s így a beteg táplálkozni tudjon, sztómát (anus sigmoideus) helyeztek fel a szigmabélnél, vagyis a szűkületet okozó bélszakasz felett, úgy, hogy közben a daganatot nem távolították el.

A kismolekulasúlyú heparin adását azért javasolták folytatni, mert a kismedencei térfoglaló folyamatok azáltal, hogy gátolják a vér visszafolyását az alsó végtagokból a szív felé, trombózisra hajlamosítanak, s ennek kockázata különösen magas a műtét utáni időszakban, a trombózis kockázata pedig tüdőembólia lehet. A másik két gyógyszer amit javasoltak, egy kifejezetten daganatos betegeknek törzskönyvezett étvágyjavító (hormon alapú készítmény), és egy tápszer, tekintettel a beteg eddig már kialakult jelentős súlyveszteségére.

Az onkológián, ahova apósát irányították, onkológiai daganatgátló kezelést, legnagyobb valószínűséggel citosztatikus kezelést fognak javasolni, amelynek célja a daganatos folyamat rosszabbodásának lassítása, az áttétképződés késleltetése.

Folyamatos információk és tapasztalatcsere lehetősége a Rákgyógyítás Facebook közösségi oldalán.

Kapcsolódó cikkek:
Vastagbélrák és végbélrák
Bejelentés a vastagbéldaganat kezeléséről
KRAS vizsgálat a hatékonyabb kezelésekért
EGFR: célzottan gátolják a rákos sejtburjánzást
Érgátlással is küzdenek a vastag- és végbélrák ellen
A vastagbélrák és a végbéldaganat stádiumai
Vastagbélrák és végbélrák: különbségek a gyógyításban
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Rettegett hányinger: hogyan kerülhetjük el?
A kemoterápiás kezelés mellékhatásai
Kontrollvizsgálat: vérkép, tumormarker, képalkotás
Onkológiai kislexikon (2.).: tumorkarkerek

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Rectum adenocarcinoma
Újabb rosszindulatú daganat? – végbélrák után
Végbél rosszindulatú daganata
Végbélrák szövettani lelete
Végbéldaganat kontroll rectroscopia
Vaskosabb rectum daganateltávolítás után
Vastagbélrák, vaskosabb rectum
Vastagbélrák CT eredménye
Végbéldaganat kontrollvizsgálatok
Végbélrák, RFA, Erbitux
Végbéldaganat kórszövettani lelete
Végbélrák műtét utáni szövettana: nyirokcsomó
Végbéldaganat műtét utáni hasmenés
Végbélrák várható kezelése
Végbélrák májáttét: kras vizsgálat, célzott terápia
Májáttétes végbélrák CT vizsgálata
Áttétes végbélrák nagy fájdalmai
Végbélrák és áttétek
Végbélrák kiújulása nyirokcsomókban
Végbélrák: rosszul sikerült sztóma?
Végbélrák: sztóma és biopszia
Végbélrák utókezelése
Áttétes végbélrákos beteg
Kérdés vastagbélrákról
Áttétes vastagbélrák
Gyorsan növő vastagbélrák műtéte
Vastagbélrák biológiai terápiája
Vastagbélrák gyógyszeres kezelése
Vastagbéldaganat és sztóma
Bélelzáródás veszélyei
Vastagbélrák: lejárt az idő?
Sztóma után állandósult hasmenés
Sztómazárás után
Bajok a visszahelyezett végbéllel
Vastagbéldaganat és stoma: elrontott műtét?
Záróizom ingerület
Vastagbélrák a családban
Vastagbélrák terápiája
Csontáttétes végbélrák

Top