Májáttétes hasnyálmirigyrák

Munkatársam édesapjánál hasnyálmirigyrákot állapítottak meg, ami már áttétet adott a májba is. Szolnokról kapott beutalót az Országos Onkológiai Intézetbe, ám onnan azzal küldték haza, hogy nincs pénz a kezelésére. Létezik ilyen!?

Tudom, hogy a hasnyálmirigyráknak korlátozottak a kezelési lehetőségei. Milyen kemoterápiás módszer alkalmazható mégis? Nem létezik valamilyen célzott kezelés, ami bevethető ilyen esetben? Illetve olvastam a klinikai vizsgálatokról is, amikor új gyógyszerekhez is hozzájuthatnak a betegek. Hasnyálmirigyrákban nincs valamilyen új módszer, amit érdemes lenne megpróbálni?

Ha nem lehet megműteni a daganatot, a kemoterápiával átlagosan mennyi ideig kezelhető a betegség, átlagosan mennyi időre számíthat a beteg? És kezelés nélkül?

A májáttétek miatt nem lehet olyan műtétet végezni, amely azzal a reménnyel kecsegtetne, hogy a daganatot teljes mértékben el lehet távolítani, s ezért ilyenkor nem javasolják a sebészek a műtétet, mert az jelentős megterhelést jelent a betegséggel küzdő szervezetnek. Sajnos a hasnyálmirigyrákok több, mint 90 százaléka már a felismerésnél helyileg kiterjedt (beszűri a környezetét), vagy már áttétes (más szervben is megjelentek és növekednek az áttétes gócok). Ezért ilyen esetben általában kemoterápiás kezelést javasolnak az onkológusok.

A áttétes hasnyálmirigy-daganatban elsősorban gemcitabin alapú kemoterápiás kezelést alkalmaznak, amellyel a korábban kezeletlenül pár hónapos túlélésű betegeknél a túlélési idő meghosszabbodott. Alkalmaznak más hatóanyagú citosztatikumokat is (mytomicint, adriamycint, fluorouracilt, platina-származékot), de erre általában azt követően kerül sor, amikor a daganat már nem reagál a korábbi kezelésre. A hasnyálmirigy esetében is törzskönyveztek úgynevezett célzott terápiát (target terápiát), amely némiképp javította a túlélési esélyeket gemcitabin mellett adva, de ez csak nagyon rövid (néhány hetes) plusz időt eredményezett, ezért ennek a készítménynek az alkalmazása nem terjedt el.

Vannak klinikai gyógyszervizsgálatok is, amelyek újabb, még nem törzskönyvezett (az adott betegségre vonatkozóan hatósági engedéllyel nem rendelkező) készítményeket (úgynevezett vizsgálati készítményeket) tesztelnek. Ilyen vizsgálatok a nagyobb onkológiai központokban zajlanak, s azok a betegek kerülhetnek be ezekbe a klinikai gyógyszervizsgálatokba, akik az adott, éppen folyamatban lévő (általában a beteget csak néhány hónapig bevonó) vizsgálat beválasztási feltételeinek megfelelnek, és nincs olyan ok (laboreredmény eltérése, általános állapot, kísérő gyógyszerelés, korábbi kezelés), amely kizárná, hogy részt vegyenek az adott vizsgálatban.

Természetesen egy onkológiai centrumban a leletek pontos ismerete alapján meghozott orvosi döntést nem véleményezhetünk, hiszen nekünk nem állnak rendelkezésre azok az információk, amelyek a konzultáló orvos(ok)nak igen. Kérdésfelvetésével összefüggésben általánosságban annyit mondhatunk, hogy az orvostudományban – és így az onkológiában is – nagy dilemmát jelent, hogy mi az a határ, ameddig érdemes egy kezelésbe belevágni, s az adott állapotban az nem okoz a várható eredményességnél nagyobb megterhelést a betegnek.

Kapcsolódó cikkek:
Hasnyálmirigyrák
Fájdalomcsillapítás
Kemoterápia: módszerek és gyógyszerek
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Ahogyan az életre, a búcsúra is készülni kell
Válaszok nélkül távozunk a kórházból
Kinek jusson korszerű gyógyszer?