Rák és őssejtek (jelige: őssejt)

Lehet-e őssejttel rákot gyógyítani? Ha igen, akkor mik a hátrányai ennek a “gyógymódnak”?

Az őssejt sok szempontból összefoglaló név, többféle fajtája van: vannak a magzati, embrionális őssejtek, s valamennyiünk vérében is keringenek őssejtek. Általánosságban azt lehet mondani, hogy az őssejtek pluripotens (sokféle potenciálú) sejtek, amelyek még képesek különböző szövetekké (izomszövet, idegszövet) alakulni.

Vannak úgynevezett hematopoetikus őssejtek, amelyek már differenciáltabbak mint a magzati őssejtek, ezért már nem tudnak minden irányba alakulni, mert érettebb fejlődési stádiumban vannak, mint a hímivarsejt és a petesejt találkozása után kialakuló “embriócsomó” még minden irányban alakulni képes őssejtjei.

Nagyon kiterjedt állatkísérletes vizsgálatok zajlanak több mint egy évtizede, hogyan és mire lehet használni a különböző érettségi állapotban lévő őssejteket. A jelenlegi napi gyakorlatban őssejteket abból a célból használnak, hogy regenerálják a beteg vérképző sejtjeit például kemoterápiás kezelés vagy sugárkezelés után.

A rákos betegségek egyik nagy csoportjában, az úgynevezett vérképzőrendszeri daganatok (hematológiai kórképek) bizonyos fajtáinál, leggyakrabban a leukémiákban és limfómákban használják a csontvelő átültetést (bone marrow transplantation, BMT) és a perifériás vérből származó őssejt átültetést (peripheral blood stem cell transplantation, PBSCT). Ezekre a beavatkozásokra azt követően kerül sor, hogy a betegnél nagy dózisú kemoterápiával és/vagy sugárkezeléssel elpusztítani igyekeznek a saját beteg, vagyis rákos sejteket termelő csontvelőt. Ez a jelenleg elfogadott, tudományosan alátámasztott felhasználási kör.

Ugyanakkor számos klinikai vizsgálatban kutatják, hogy más daganatok esetében hogyan lehetne felhasználni az őssejteket. Viszonylag előrehaladott vizsgálatok folynak myeloma multiplexben, idegrendszeri daganatokban, melanoma esetén, de számos klinikai vizsgálat zajlik úgynevezett szolid (solidus = szilárd, nem üreges, tömör) daganatokban, például emlőrákban, hererákban stb.

Ezekben a vizsgálatokban legtöbbször az történik, hogy a vizsgálatba előzetes beleegyezés után bevont, a részvételre alkalmas betegeknél a szokásosnál nagyobb dózisban adnak kemoterápiát. Ekkor a rákos sejteket a szokásosnál agresszívebb módon pusztítják, de a vérképző rendszer is jelentősen károsodik, olyan mértékben, hogy önmagától nem jönne helyre, ezért a betegeknek a korábban a perifériás (a keringésben lévő) vérükből kivont őssejtjeit is tartalmazó készítményt adják vissza.

Kapcsolódó cikkek:
Plazmasejtes daganat: myeloma multiplex
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Őssejtkapszula
Allogén transzplantáció-kockázat

Top