Az egyik ismerősömnél (51 éves nő) két hónappal ezelőtt diagnosztizáltak rosszindulatú tüdőrákot. Kemoterápiás kezlésre jár rendszeresen. Mivel a férje 7 évvel ezelőtt nagyon hasonló rákban halt meg (gyomorrákból kapott áttételt a tüdejére) ezért már a diagnosztizáláskor rengeteg félelme támadt főleg a kezelés mellékhatásaival kapcsolatban. Mostanra már az önsajnálatba zuhant és nagyon keveset mozog (de ezt nem a betegség elhatalmasodása teszi, hanem annak a tudata). Kevés barátjával tartja a kapcsolatot és a nap folyamán (még ha nincs is erről téma) többször is elmondja, hogy fáradt és fáj a lába (ami a terápia következménye), nem lát semmiféle kiutat az állapotából. Teljesen átalakult egy zárkózott, pesszimista emberré, holott ő régen egyáltalán nem ilyen volt.
Milyen lelki támogatást tudnék neki nyújtani ahhoz, hogy ebből az állapotból valamennyire is kihúzzam?
Amikor egy ember egy súlyos betegség rémével kerül szembe, gyakori reakció a hangulatingadozás vagy a depresszió kialakulása, s ahogyan Ön is gondolja, segítséget jelenthet a barátok, ismerősök, családtagok támogató odafordulása, törődése. Nehéz ilyenkor a segítő odafordulás is, hiszen nagyon eltérő módon éljük meg az életben előforduló megpróbáltatásokat, így a betegségre is eltérő reakciót adhat egyik vagy másik beteg, mivel érzelmeit, félelmeit a saját személyisége mellett korábbi tapasztalatai (esetleg más rákbeteg a családban) is befolyásolják, s ezen is múlhat milyen megküzdési stratégia lesz rá jellemző, harcossá vagy beletörődővé válik.
Egy súlyos betegség diagnózisával alapvetően megváltozhat az érintett beteg önértékelése, a családban, a munkahelyen elfoglalt szerepe, felülíródnak korábbi tervei. Mindez nagy lelki megpróbáltatást okoz, s fontos a környezet megtartó ereje. Nagyon fontos azonban, hogy a beteg ne érezze tehernek a segítő szándékot, mert ha a jó szándék konfliktust szül, az még inkább hozzájárulhat a zárkózottsághoz, az elszigeteltséghez. Fontos, hogy a beteg megtalálja azt az embert és azt a szituációt, amelyben sikerül megnyílnia, ami segíthet neki utat találnia a folytatáshoz. Kapcsolódó cikkeinkben több írást is találhat arról, mi játszódik le a betegekben, milyen fázisokon mennek keresztül, s a barátok, családtagok hogyan segíthetnek.
Vannak esetek, amikor szaksegítségre, esetleg gyógyszerre van szükség. Egyre több onkológiai osztályon dolgozik onkopszichológus, vagyis olyan szakember (pszichológus, pszichiáter), aki jártas a rákos megbetegedések különböző állapotaiban jelentkező pszichés nehézségek gondozásában, kezelésében, s a betegséggel való küzdelemben. Vannak olyan nyugtatók, szorongásoldók és antidepresszánsok is, amelyek ugyancsak segíthetnek ebben a helyzetben.
Kapcsolódó cikkek:
Tüdőrák
Rettegett hányinger: hogy kerülhetjük el?
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Családban is lehet magányos a beteg
Nem lemondani a mindennapi örömökről
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések
Kicsorbítható az éle Démoklész kardjának
Segítség rákbetegeknek és családtagjaiknak
Feszültségoldó tréning rákbetegeknek
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Agyműtét utáni depresszió
Depresszió a rákban
Rákgyanú és kórháziszony
Kiújult hererák, összeomlás
Nyelőcsőrák psziché
