Anyósom 65 éves, 2 hete műtötték meg, rosszindulatú vastagbél-daganata volt, ami azzal járt, hogy a vastagbél nagy részét eltávolították (a felsőbb szakaszon lévő repedés miatt, ami a székrekedés miatt alakult ki). 4 nyirokcsomót távolítottak el, ebből a szövettani eredmény szerint kettőben volt áttét. A sebész nem nagyon javasolta a kemoterápiát a társbetegségek miatt (szívelégtelenség, magas vérnyomás, pajzsmirigy-műtéti előjegyzés). Van-e értelme belevágni? Azt sem tudjuk, hogyan tápláljuk, mert nem kíván semmit, néha még azt a keveset is kihányja! Arról nem volt szó, hogy esetleg más szervén nincs-e, el is felejtettem rákérdezni, de ugye azt mondták volna?
Anyósa nem idős, tehát életkora nem zárja ki azt, hogy megkapja azt a kemoterápiás kezelést, amelyet a nyirokcsomó áttétet adó vastagbélrák után általában 6 hónapon keresztül kell alkalmazni annak érdekében, hogy a betegség kiújulását, távoli áttétek megjelenését meg lehessen akadályozni, illetve késleltetni lehessen.
Leveléből nem derül ki, hogy a műtét előtti kivizsgálás során derült-e fény távoli áttétre (például tüdőben, májban) vagy a műtét során láttak-e a hashártyán szóródást. Ez is befolyásolhatja ugyanis azt, hogy anyósát hogyan kell kezelni. Távoli áttétek megléte esetén a kezelés célja általában a túlélési idő megnyújtása, az életminőség javítása.
Két héttel egy bélműtét után általában már jól vannak a műtött betegek. Az, hogy anyósa nem kíván semmit és hány, nem jellemző már ennyi idővel a műtét után. Ezért is merül fel annak eshetősége, hogy máshol is lehet betegség a szervezetében.
A kezelés vonatkozásában onkológus szakvéleményét kell kikérni. A műtétre kerülő betegek többségét ma már szerencsére onkológiai bizottsághoz (onkoteam) küldik, ahol több szakemberrel együttműködésben meghatározhatják az onkológiai szempontból leginkább hasznos kezelést. Azt, hogy ez beadható-e, az adott terápia alkalmazását nem korlátozzák-e a társbetegségek, a kemoterápiás kezelést adó, az ilyen terápiák alkalmazásában jártas orvos döntheti el a beteg vizsgálata, a hozott leletek, konzíliumok áttekintése után.
Amennyiben nincs távoli áttét, és műtét utáni kezelés indokolt, akkor azért is fontos, hogy minél előbb lássa onkológus a beteget, mert a vastagbélrákok műtét utáni (úgynevezett adjuváns) kezelésének megkezdését általában a műtét utáni 4-6 hét közé szokták időzíteni. Több hónappal a műtét után az ilyen adjuváns kezelésnek már nincs értelme, mert nem érheti el a célját, a szervezetben esetleg meglévő kicsiny, szemmel még nem látható áttétek (mikrometasztázisok) elpusztítását.
Kapcsolódó cikkek:
Vastagbélrák és végbélrák
Érgátlással is küzdenek a vastag- és végbélrák ellen
Vastag- és végbélrák: a tumort veszik célba
EGFR: célzottan gátolják a rákos sejtburjánzást
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Kemoterápia: gyógyszerek és módszerek
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Májáttétes vastagbélrák esélyei
Májáttétes béldaganat kezelése
Végbélrák és májáttét
Vastagbélrák terápiája
Vastagbélrák és tüdőrák
Vastagbélrák: kórszövettani lelet és kérőlap
Vastagbélrák: műtét után
Vastagbélrák: újabb műtét
Végbélrák, bélelzáródás-veszély
Vastagbélrák
Végbélrák és áttétek
Végbélrák kiújulása nyirokcsomókban
Végbélrák utókezelése
Áttétes végbélrákos beteg
Kérdés vastagbélrákról
Áttétes vastagbélrák
Gyorsan növő vastagbélrák műtéte
Vastagbélrák biológiai terápiája
Vastagbélrák gyógyszeres kezelése
Vastagbéldaganat és sztóma
Bélelzáródás veszélyei
Vastagbélrák: lejárt az idő?
Sztóma után állandósult hasmenés
Sztómazárás után
Bajok a visszahelyezett végbéllel
Vastagbéldaganat és stoma: elrontott műtét?
Záróizom ingerület
Vastagbélrák a családban
Vastagbélrák terápiája
