Koronavírus elleni védőoltások daganatos betegeknek: kinek, mikor, mit?

Összefoglaló tájékoztatást tett közzé az Országos Onkológiai Intézet a daganatos betegek koronavírus elleni védőoltásáról.

Amint az Országos Onkológiai Intézet honlapján közzétett tájékoztató leszögezi, a koronavírus elleni védőoltás nem jelent kockázatot daganatos betegeknél sem, annak elmaradása és a COVID-19 fertőzés, illetve annak szövődményei jóval nagyobb veszélyt jelentenek. (A Gyógyulj Velünk Egyesület által szervezett élő online előadás a témában 2021. február 25-én, részletek ide kattintva!)

Miért van szüksége a daganatos betegségben érintetteknek védőoltásra?

Megfigyelések alapján a rosszindulatú daganatos betegeknél nagyobb a kockázata a súlyos COVID-19 okozta megbetegedésnek, különösen a vérképzőszervek és a tüdő rosszindulatú daganatainál, illetve az áttétes betegségeknél. Az idősebb, egyéb társbetegségekkel (magas vérnyomás, cukorbetegség, stb.) rendelkező daganatos betegeknél fokozottabb a kockázat a vírus okozta súlyos szövődmények kialakulására.

A védőoltásokkal teljesen elkerülhető a betegség vagy annak csak enyhébb formája alakul ki, így a súlyos megbetegedéstől a klinikai vizsgálatok adatai alapján védetté teszi a beoltott személyeket.

Mikor javasolt a daganatos betegeknek a COVID-19 elleni védőoltás beadása?

Általános szabály, hogy lázas állapotban a védőoltás nem adható be, de ez független a daganatos betegségtől. Szintén független a ráktól, hogy akinek a kórtörténetében bármely oltóanyaggal vagy gyógyszerrel kapcsolatos azonnali túlérzékenységi, allergiás reakció szerepel, nem kaphatja meg a védőoltást. A vakcina második adagját pedig nem szabad beadni azoknak, akik allergiás reakciót mutattak az első oltás alkalmazása során. (Ez rendkívül ritkán fordul elő.)

Daganatos betegeknél a védőoltás időzítése az egyéni terápiás tervtől függ, ideális esetben a daganatellenes kezelés megkezdése előtt történik. Ez érvényes a sugárkezelésre, a kemoterápiára és az immunterápiára is. Ha azonban a beteg kezelése már elkezdődött, akkor indokolt lehet a terápia alatt is oltani.

A sugárterápia, a kemoterápia vagy az immunterápia befejezését követően, rendezett fehérvérsejtszám mellett az oltás bármikor elvégezhető. Olyan kezeléseknél, amelyek a vér – az immunválasz kialakulásában rendkívül fontos szerepet játszó – B-sejtjeinek mennyiségét csökkentik, illetve az allogén (nem saját) őssejtátültetés esetében, 6 hónappal később javasolt a védőoltás beadása.

Hormonterápia mellett bármikor lehet oltani, ahogyan célzott (biológiai) terápia mellett is, rendezett fehérvérsejtszám mellett, bármikor lehet oltani. Műtét esetén az oltásnak – az esetleges mellékhatások megszűnése miatt – legalább 1 héttel a sebészeti beavatkozást megelőzően kell megtörténni. Műtét után az oltás – normál fehérvérsejtszám mellett – bármikor elvégezhető.

Az oltás optimális idejével kapcsolatban mindenképpen konzultáljon kezelőorvosával!

Milyen mellékhatásai lehetnek az oltásnak?

Bármelyik védőoltás után jelentkezhet oltási reakció. A lehetséges oltási reakciókra az oltóorvos is felhívja a figyelmet.

Amint az Országos Onkológiai Intézet tájékoztatója fogalmaz, a vakcinák korai fázisú vizsgálatai azt mutatják, hogy minden Magyarországon engedélyezett oltóanyag biztonságos. Oltási reakció lehet a fájdalom és a duzzanat a beadás helyén, fáradtságérzés, fejfájás, émelygés, izomfájdalom, ízületi fájdalom, hidegrázás, láz, esetleg bőrpirosodás az injekció beadásának helyén. A felsorolt reakciók enyhítésére fájdalomcsillapító és/vagy lázcsillapító gyógyszerekkel (pl. paracetamolt tartalmazó termékekkel) tüneti kezelés alkalmazható. Ezek azonban átmeneti reakciók, melyek szövődmények nélkül, általában egy napon belül megszűnnek. Nagyon ritkán előfordulhatnak megnagyobbodott nyirokcsomók, rossz közérzet, végtagfájdalom, álmatlanság, esetleg viszketés az injekció beadási helyén.

A második oltást követően a tapasztalatok alapján erőteljesebb mellékhatások jelentkezhetnek (láz, levertség, fejfájás), jelezve az immunrendszer fokozottabb működését, de ezek is általában 24 órán belül megszűnnek.

Lehet-e mellékhatása vagy szövődménye az oltásnak a daganatos betegeknél?

A daganatellenes kezelések alatt (kemoterápia, sugárkezelés, immunterápia) végzett vakcináció az oltási mellékhatások előfordulásának rizikóját nem növeli, azonban előfordulhat, hogy esetlegesen nem megfelelő immunválaszt, és így a védettség kialakulásának elmaradását eredményezheti. Különösen igaz ez a vérképző szervi daganatos megbetegedések (leukémiák, limfómák) miatt kezelt, illetve az immunszupressziós (az immunrendszer működését csökkentő) terápia alatt levő betegek esetében. A kemoterápiában részesülő betegeknél a keletkező antitestek aránya esetleg alacsonyabb lehet, mint az átlag populációban, kivételt képeznek azok a betegek, akik PD-1/PD-L1 immunterápiát kapnak, itt erőteljesebb immunválasz várható.

A tájékoztató teljes, az egyes vakcinatípusokra is kitérő változata az Országos Onkológiai Intézet weboldalán, ide kattintva érhető el.

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top