Korszakváltás az agydaganatok sebészetében

Agyműtét - fotó: Depositphotos

Az agydaganattal küzdő Karinthy Frigyes példáján keresztül mutatta be az agyi képalkotó eljárások fejlődését, a klinikai idegtudomány eljárásait, új felfedezéseit Dóczi Tamás akadémikus az Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén. A tudományos előadásban a Pécsi Tudományegyetem idegsebész-professzora a napjainkban kiemelt figyelemmel övezett idegtudományok társadalmi jelentőségére is felhívta a tudós közösség figyelmét.

Dóczi Tamás előadásában Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regényéből kiindulva mutatta be a klinikai idegtudomány fejlődését. “Karinthy műve világirodalmi szempontból páratlan alkotás, lélegzetelállító nyomozás a diagnózis után. Igazán megfelelő művészi példa egy klinikus számára, egyben lehetőséget ad a klinikai idegtudomány szédületes fejlődésének bemutatására” – értékelte a csaknem nyolcvan éve született művet az idegtudomány szempontjából a professzor, rámutatva, hogy ma – szemben a múlt századi hosszadalmas folyamattal – az író betegsége már egy napon belül, akár 30 perc alatt diagnosztizálható lenne. “Nyolc Nobel-díjas tudós járult hozzá érdemben a CT és a sokcélú MRI kifejlesztéséhez: egy mérnök, négy fizikus, két kémikus és egy fizikus-matematikus kutató” – érzékeltette az orvostudomány forradalmi fejlődését eredményező műszerek összetett működési elvét a professzor, akinek előadásáról az MTA.hu tett közzé összefoglalót.

Dóczi Tamás - Forrás: mta.huA modern képalkotó berendezések nem csak a diagnózis felállításához járulnak hozzá. A digitális adatok birtokában már magát a beavatkozást is vezérelni lehet. Ilyen például a bizonyos esetekben a koponya megnyitását igénylő, klasszikus daganatműtétet kiváltó, ambulánsan is végezhető, MR-vezérelt sztereotaxiás sugársebészet, amelynek során kis terület célzottan kap nagy dózisú háromdimenziós sugárzást.

“A kezelés során használt lineáris gyorsítót MR-berendezés irányítja. Korábban a gammakés volt erre a legmodernebb eszköz, ma már azonban a CT-vel is rendelkező gyorsító ezt is túlszárnyalja, hiszen itt már nem kell a célzókeretet a beteg fejére rögzíteni, hanem egyedi maszkkal szubmilliméteres pontossággal célozhatunk. A beavatkozást ezért akár több lépésben, frakcionáltan is elvégezhetjük, ami paradigmaváltást hozott az agydaganatok sebészetében” – fogalmazott Dóczi Tamás, rámutatva, hogy húsz évvel ezelőtt azoknál a rákos betegeknél, akiknél agyi áttét alakult ki, ellenjavallt volt az aktív onkológiai kezelés.

E modern módszerek amellett, hogy e téren is változást hoztak, kiemelkedően eredményesnek bizonyultak: “Az első 50 sztereotaxiás sugársebészeti úton kezelt betegünk közül 46 esetben az idegrendszeri áttétek nem befolyásolták a betegség kimenetelét. Sikerült elérni az idegrendszeri áttétek kontrollját, és »visszaadhattuk« a beteget az onkológusnak kezelésre. Például a tüdőrákos beteget meg lehetett operálni” – mondta el a professzor, hozzátéve: ezzel a módszerrel több évvel javultak a rákos betegek kilátásai.

Kapcsolódó cikkek:
Agydaganatok
Agyi áttétek: a koponyában nincs helye a daganatnak

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top