Amint arra dr. Kopper László és dr. Tímár József patológus professzorok a Klinikai Onkológia folyóirat 2020. februári lapszámában emlékeztetnek, régóta ismert, hogy a tartósan fennálló gyulladások növelik a rosszindulatú daganatok kialakulásának veszélyét. Ez igaz a májgyulladást okozó Hepatitis B és C vírusra, a krónikus atrófiás gyomorgyulladást (gastrotitis) okozó Helicobacter pylori baktériumra, a krónikus méh- nyakgyulladást kiváltó HPV-re is. Sőt, mint felvetik, újabban fény derült arra is, hogy a prosztatarák kockázatát növelő krónikus prosztatagyulladás hátterében sok esetben szintén egy kórokozót, az úgynevezett XMR-vírust lehet azonosítani.

Rákkeltő gyulladásokat nemcsak kórokozók válthatnak ki. Példaként említik az évtizedeken át szigetelésre használt azbeszt által okozott krónikus tüdőgyulladást, ami jelentősen növeli a tüdőrák kockázatát. De ugyanez igaz a túlzott alkoholfogyasztás talaján kialakuló krónikus hasnyálmirigy- és májgyulladásra is, amelyek a hasnyálmirigyrák és a májrák rizikó- ját emelik. Kockázatot hordoz a reflux, amikor a gyomorsav felmaródást, ezáltal gyulladást okoz a nyelőcsőben, növelve a nyelőcsőrák rizikóját. De az epekő is rizikótényező, mert folyamatos mechanikai irritációt okozva hozzájárul a krónikus epehólyag-gyulladáshoz, ami növeli az epehólyagrák valószínűségét.

A fokozott UV-sugárzás is gyulladásos folyamatot indít el: a bőr regenerációs képességének kimerülésével krónikus atrófiás bőrgyulladást (dermatitist) okozhat, ami táptalaja többféle bőrdaganatnak is, például a melanomának vagy a bazálsejtes bőrráknak.

Az immunrendszer hibás működéséből eredő autoimmun betegségek egy részénél a szervezet önmagát támadja meg, az e folyamat miatti szövetpusztulás vált ki krónikus gyulladást. Ez a helyzet például a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) esetében, amikor a bélfal, a vastagbél nyálkahártyája károsodik fokozottan, ezáltal a betegség a vastagbélrák kockázatát növeli.