A képalkotó vizsgálatok – ultrahang, röntgen, CT, MRI – megmutatják egy rákos góc méretét, elhelyezkedését. A patológiai vizsgálatok megmutatják hogyan néznek ki a daganatban a ráksejtek, milyen alakúak, milyen típusúak, milyen gyorsan osztódnak. A molekuláris diagnosztikai vizsgálatok pedig feltárják a ráksejtek genetikai jellemzőit: milyen genetikai hibák vezérlik a ráksejt működését és szaporodását. Az emberi génállományban eddig több mint ötszáz rákkeltő génhibát azonosítottak – e mutációk feltárását célozzák a molekuláris genetikai vizsgálatok. A célzott onkológiai gyógyszerek egyes génmutációk hatását igyekeznek csökkenteni, kompenzálni – ezen mutációk jelenlétét ma már rutinszerűen vizsgálják a vastagbélrákos betegeknél.

A molekuláris genetikai vizsgálatot speciális laboratóriumban a szövettani mintából vagy az eltávolított tumorszövetből végzik, így emiatt általában nincs szükség újabb mintavételre a betegnél. Magyarországon akkor végeznek a társadalombiztosítás terhére molekuláris genetikai diagnosztikát, ha az eredménynek nagy valószínűséggel terápiás következménye is lehet, azaz ha segíthet kiválasztani a megfelelő gyógyszert a beteg számára.

Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról

Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!