Az életmódorvoslás az orvostudomány egyik legfiatalabb, az életmóddal összefüggő krónikus betegségek gyógyításával, megelőzésével és kutatásával foglalkozó, a beteget nem tünetekként, hanem egészében, úgynevezett holisztikus szemlélettel vizsgáló területe, amely jelentőségen támaszkodik a beteg aktivitására és együttműködésére – derült ki a IV. Életmódorvosi Konferencián.
Egyszerre tudunk gyógyítani és élményt nyújtani betegeinknek, hiszen nemcsak az egészség, hanem a mozgás, a jóllét örömét is nyújtjuk számukra – ezzel a mondattal nyitotta meg a Medical Online tudósítása szerint három napon át tartó rendezvényt Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) elnöke Hévízen. Mint mondta, ma már bizonyítékokkal állnak a társadalom előtt: csupán a megfelelő életmóddal 40 százalékkal mérsékelhető a leggyakoribb krónikus betegségek, a diabétesz, a magas vérnyomás és a daganatos betegségek halálozási rizikója. Ugyanakkor – hangsúlyozta – a terápiát a páciens maga kell, hogy végigvigye.
Az életmódorvostan a bizonyítékokon alapuló orvostudomány egyik ága, amely az életmóddal összefüggő betegségek kiváltó okait megcélozva átfogó életmódváltást használ – szükség esetén gyógyszeres vagy más terápiákkal kombinálva – ezen problémák megelőzésében, gyógyításában, progressziójuk lassításában – foglalta össze az ÉMOT elnöke. – Az életmódorvos rendkívül széles körű teamben dolgozik, messze túllépve az egészségügy határain. A dietetikus, gyógytornász, az ápoló, a védőnő a pszichoterapeuta és a pszichológus mellett partnerei a pedagógusok, a sport- HR- és rekreációs szakemberek, az egészségcoachok, a turisztika és akár munkavédelem területén dolgozók.
A globálisan vezető halálokok 2021-ben a nem fertőző krónikus betegségekre vezethetőek vissza, ahogyan ugyanezen betegségek okozzák a károsodott egészségi állapotban leélt évek számának növekedését és a korai halálozást. Erről már Paulik Edit, az ÉMOT elnökségi tagja, a Szegedi Tudományegyetem Népegészségtani Intézetének professzora beszélt, kiemelve, hogy az ezredforduló óta 50 százalékkal nőtt az anyagcserével összefüggő kockázati tényezők miatt kedvezőtlen egészségi állapotúak és a korai halálozásban elhunytak száma. A 15-49 éves korosztályban az egészségromlás a magas BMI-re és vércukorszintre volt visszavezethető, de környezeti ártalmak mellett más metabolikus kockázati tényezők – magas SBP és LDL-koleszterin – is bekerültek a tíz legfontosabb rizikófaktor közé.
Az életmódkezelés pillérei közé a mozgás, az egészséges táplálkozás és a stresszmenedzsment mellé felsorakozott a megfelelő mennyiségű minőségi alvás is, amelynek sokkal meghatározóbb szerepe van az életmóddal összefüggő krónikus betegségek, így a diabétesz kialakulásában, mint azt korábban feltételezték – hívta fel a figyelmet az SZTE professzora.
Javítani kell az egészségértést – jutottak közös nevezőre a Betegszervezetek kerekasztala mellé ülő szakemberek a konferencián. Míg Koltai Tünde, a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége (BEMOSZ) elnöke szerint az életmód fogalmát is meg kell magyarázni a társadalomnak, Bernáth-Lukács Zsuzsa, a SzívSN Egyesület vezetője azt hangsúlyozta, a betegeknek olyan gyakorlati tanácsokat kell adni, amiket teljesíteni is tud.
A teljes összefoglaló a Medical Online oldalán olvasható.
