Miért halnak meg a magyarok tüdőrákban?

Magyarország a lélekszámra vetítve világelső a tüdőrák előfordulásában, s az áldozatok számában is élen jár. Évente mintegy 11 ezer ember szembesül tüdőrák diagnózissal, s a tüdőbetegségekről kiadott évkönyv becslése szerint mintegy 30 ezer tüdőrákos beteg él közöttünk. Ahogyan az elmúlt évtizedekben a férfi dohányosokhoz egyre inkább felzárkóztak a nők, egyre nagyobb a nők aránya a tüdőbetegek között is. Bár a cigarettázókhoz képest abszolút kisebbségben vannak, nőtt a nemdohányzó tüdőrákos betegek száma is.

Miért vezeti Magyarország a szomorú statisztikát? Az egyik vezető tüdőgyógyász tömör válasza: „fogalmunk sincs.” Tudjuk, hogy a tüdőrákot döntően a dohányzás okozza,  viszont vannak a magyarnál többet füstölő népek is, s a légszennyezettség sem rosszabb annyival, mint más vidékeken, hogy ez indokolná a sok beteget. A hazai egészségügyi ellátás persze messze nem tökéletes, viszont például a tüdőműtétek arányát vagy a tüdőrák-gyógyszerek hozzáférhetőségét tekintve nincs elmaradva az európai átlagtól, a magyar szakorvosok felkészültsége és tapasztalata ugyancsak versenyképes európai szinten, ez sem lehet tehát magyarázat. Feltételezték már a régióban élő emberek valamiféle genetikai hajlamát is a háttérben, ám erre máig nem találtak egyértelmű bizonyítékot. Az is elképzelhető, hogy – bár a forrástól függően a magyar adatok között is vannak különbségek – az egyes országok nyilvántartásának hiányosságai is hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország eminens adatszolgáltatóként rendre a táblázatok legfelső sorába kerül.

A tüdőrák a legkönnyebben elkerülhető, mégis a leggyakoribb daganat. Ahogyan az ötvenes évek után egyre több nő kezdett dohányozni, a nyolcvanas évekre felhalmozódtak az ő szervezetükben is a méreganyagok, s egyre nagyobb arányban meg is betegedtek. Amíg 1980-ban a tüdőrákos betegek 16%-a volt nő, ez 1990-re 19, 2000-re 27, 2010-re 35%-ra nőtt, az elmúlt évben már 60-40% volt az arány, a fővárosban pedig mára csaknem kiegyenlítődött a nemek súlya. A tüdőrákot a betegek 45 százalékánál IV-es stádiumban fedezik fel, amikor a daganat már áttétet adott a tüdőn kívül más szerv(ek)ben is. Ez a kései felfedezés is az egyik oka, hogy sok esetben már korlátozottak az orvosi lehetőségek, s minden évben 8-9 ezer ember meghal a betegség következtében.

Az Európai Lakossági Egészségfelmérés 2014-es adatai szerint 2009-ben a felnőttek 31%-a, 2014-ben 29%-a dohányzott. Az alkalmi dohányosok aránya csökkent (1,6%), de ők egyébként is sokkal kevesebben voltak, mint a rendszeresen cigarettázók, akiknek az aránya érdemben nem változott. A 15-18 éves lányok 14%-a cigarettázik, a 18-34 éves nők 29%-a, a 35-64 év közöttiek 27%-a, a 65 évnél idősebb nők 7%-a gyújt rá rendszeresen. A 15-18 éves fiúk között a dohányosok aránya majdnem 25%, a 18-34 éves férfiak körében a 2009-es 36%-os adat tovább nőtt, legutóbb immár 42%-ot mértek. A középkorúak 35%-a, a 65 év felettiek 18%-a tartozik a rendszeresen dohányzók közé.

A tüdőben nemcsak tüdőrák miatt lehet daganat, más szervben kialakult tumor is adhat szóródást: a tüdőáttétek is több tízezer embert érintenek. Erre nem a tüdőrák gyógyszerei hatnak, s nem a tüdőrák kezelési protokollja érvényes: mivel a kiindulási daganat sejtjei jutottak el a tüdőbe, az elsődleges tumor kezelési lehetőségei a mérvadóak.

Dohányzás_telefon_KorányiOrszágos Dohányzás Leszokás Támogatási Módszertani Központ:
0680 44-20-44
Szakemberek segítenek letenni a cigarettát.
A telefonszám felhívása és a programba való bekapcsolódás is ingyenes.

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top