A hormonok olyan kémiai jeltovábbítók, amelyek a vérben keringenek, hatásukra megváltozik, csökken vagy fokozódik a sejtek aktivitása. Hormonokat termel az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a hasnyálmirigy, a mellékvese, a petefészek, a méhlepény, de például a zsírsejtek is.
Régóta ismert, hogy a daganatok egy részének kialakulására, terjedésére is hatnak egyes hormonok. Az emlőtumorok egy jelentős része – mintegy 70 százaléka – hormonérzékeny daganat, ezért a hormonterápiáknak (endokrin terápiáknak) a betegség kezelésében nagyon fontos szerepe van. Az emlőrák hormonérzékenysége az egyik legfontosabb tényező, amely meghatározza, hogy milyen kezelés indokolt.
A szövettani vizsgálat rutinszerűen kitér arra is, hogy a daganatsejteken vannak-e olyan jelfogók (receptorok), amelyekhez a hormonok kötődni tudnak, ezáltal képesek befolyásolni azok aktivitását, tehát a ráksejtek osztódását. Ezt hormonreceptor-pozitivitásnak nevezik. Az ösztrogén és a progreszteron nevű női nemi hormonokat vizsgálják. A pozitivitás jelzésére az ösztrogén (angolul estrogen) esetében ER+/-, a progeszteron esetében a PR+/- jelzéseket használják. Mivel a daganatok különféle mértékben lehetnek hormonérzékenyek, a leleten százalékos érték is szerepelhet: ez azt mutatja meg, hogy a vizsgált daganatsejtek mekkora arányán található meg az egyik és/vagy a másik hormonreceptor.
