A kemoterápiák – a konkrét gyógyszeres kombinációtól függő mértékben – más mellékhatások mellett fájdalmas elváltozásokat okozhatnak a szájban. A szájüreget borító nyálkahártya sejtjei ugyanis a szervezet gyorsan osztódó és gyorsan megújuló sejtjei közé tartoznak, így károsító hatással van rájuk a gyorsan osztódó daganatsejtek ellen kifejlesztett kemoterápia.
A nyálkahártya-gyulladás (mucositis) tüneteként a szájban bárhol (az ínyen, a nyelven, a nyelv alatt, a szájpadláson) aftára vagy fekélyre emlékeztető, gyulladt, nyílt sebek keletkezhetnek. A panaszok súlyossága az elváltozások méretétől, számától, elhelyezkedésétől függ. Vannak, akiknél kezelés nélkül is csak enyhébb, elviselhető kellemetlenséget okoz e mellékhatás, ám súlyosabb esetekben a fájdalom teljesen lehetetlenné teheti az evést, a rágást, a nyelést, akár még a beszédet is.
A szájnyálkahártya-gyulladás nem fordul elő mindenkinél, ám akinél igen, annál az első kemoterápiás kezelés után a leggyorsabban kialakuló mellékhatások közé tartozik: néhány napon, egy-két héten belül szembesülhet vele a beteg, a panaszok intenzitása ezt követően napról-napra fokozódhat. Vannak olyan betegek is, akiknek a többedik kezelési ciklus után jelentkezik e mellékhatás. A mucositis a nőket valamivel gyakrabban sújtja, illetve azokat a betegeket is, akiknek a daganatos betegségük előtt is volt szájüregi problémájuk, előfordultak afták, fekélyek a szájukban. Növeli a kockázatot, ha valaki dohányzik, mert a dohányfüst szárítja a nyálkahártyát és rontja a mikrokeringést, a nyálkahártya oxigén-ellátását. Súlyosabbak lehetnek a tünetek rossz vesefunkciós értékek mellett, kóros soványság esetén, illetve ha valakinek túl kevés nyála termelődik.
