A vastagbéldaganatos betegeknek mintegy 80 százalékánál előfordul a daganatellenes onkológiai kezelések idején az immunrendszerben kulcsszerepet játszó neutrofil sejtek (a fehérvérsejtek egyik típusa) számának kóros csökkenése, a neutropénia. A daganatellenes kezelések ugyanis a gyorsan osztódó sejteket támadják, ezáltal képesek elpusztítani a ráksejteket – eközben viszont más gyorsan osztódó, egészséges sejtek szintúgy károsodnak, s ezek közé tartozik a csontvelőben termelődő neutrofil granulocita is.
Önmagában a neutropénia nem okoz panaszt, a beteg közvetlenül nem érez semmit a laboratóriumi érték változásából. Ugyanakkor a neutropénia miatt csökkent védekezőképességű szervezetet olyan fertőzések támadhatják meg, amelyeket normál esetben legyőzne, a neutropénia miatt viszont a kórokozók elhatalmasodó, s az életet is veszélyeztetni képes fertőzések veszélyét hordozzák. Erre leggyakrabban – amint azt másik válaszunkban kifejtjük – láz hívja fel a figyelmet.
A neutropénia a vastagbéldaganatos betegeknél leginkább a kemoterápiás vagy célzott onkológiai gyógyszeres kezelés mellékhatásaként jelentkezik. Az alacsonyabb fehérvérsejtszám laboratóriumi kimutathatóságát követően néhány napon belül bekövetkezhet a fertőzés miatti magas láz. A kóros fehérvérsejtszám-csökkenés általában az első terápiás ciklus megkezdése utáni első-második héten következik be, majd kezelés nélkül súlyosbodhat az állapot.
A fertőzés forrása nem mindig egyértelmű, az gyakorlatilag bárhonnan eredhet. Lehet szó tüdőgyulladásról éppúgy, mint húgyúti fertőzésről, de a kórokozóknak kaput jelent minden hámsérülés is: a bőrön lévő sérülések vagy kezelés miatti bőrelváltozások, az infúziós kanül, a műtéti heg, a száj nyálkahártyáján lévő afták, fekélyek.
Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról
Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!
