A vastagbéldaganatok kezelésében a sugárterápiának nincs számottevő jelentősége: ennek oka, hogy a bélrendszer felépítése, anatómiája nem optimális a sugárkezelésekhez. Ha műthető a daganat, elsődleges a sebészeti eltávolítás, ha nem műthető, akkor pedig általában nem a bélben lévő elsődleges tumor, hanem az áttét(ek) határozzák meg az életkilátásokat, azokra pedig az onkológiai kezelések, a kemoterápia és a célzott gyógyszeres terápiák lehetnek hatásosabbak.
Más a helyzet a „felszínhez közelebbi” végbélráknál, ahol az ellátás sugárkezeléssel való kiegészítése számottevően képes csökkenteni a kiújulási kockázatot, ezzel javítani az életkilátásokat. Két stratégia ismert: a daganatműtét előtti (szakszóval neoadjuváns) sugárkezelés (pontosabban kemoterápiával kombinált kemoradioterápia), valamint a műtétet követő (szakszóval adjuváns) besugárzás és gyógyszeres kezelés.
Ha az operáció előtt történik a kombinált kezelés, optimálisan azt 4-8 héttel kell követnie a műtétnek. Előfordulhat az is, hogy a sebész nem tartja műthetőnek a végbéltumort, ezen esetek egy részében szintén segíthet a kemoradioterápia: hatékonysága révén, ha a daganatot sikerül megkisebbíteni, lehetővé válhat a műtét elvégzése. Más esetekben akkor is szóba jöhet a végbéltumor sugárkezelése, ha nem reális az operálhatóság elérése: ebben a szituációban – amennyiben esetleges áttétek ennek nem vetnek akadályt – a kezeléstől az életkilátások javulása várható.
Nemcsak a végbélrákos, hanem a vastagbélrákos betegeket is érintheti, ha valamely áttét esetén javasolt sugárterápia: erre jellemzően a központi idegrendszer (agy) és a csontok áttétes daganatai esetében kerülhet sor. Ekkor a sugárkezelés célja az áttétek visszaszorítása, kordában tartása, a tünetek enyhítése, a fájdalomcsillapítás. (A vastagbélrák agyi és csont áttétjeiről önálló fejezetben szólunk.)
Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról
Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!
