Milyen élete van a rák túlélőinek?

Amikor valakivel közli az orvosa, hogy daganatos beteg, abban a pillanatban hatalmas lelki trauma éri. Éppen ezért már Magyarországon is több mint húsz éve a létezik az onkológiai ellátáson belül a pszichoonkológia, amely a betegek pszichés jóllétével, kezelésével foglalkozik. De vajon ki törődik a túlélőkkel és milyen élet vár rájuk?

Konkolÿ Thege Barna, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa és kollégái ezért a rákbetegek életminőségét vizsgáló kutatásba kezdtek. Míg külföldön számos kutatás foglalkozott már a rákbetegséget túlélők életminőségével, addig itthon kevés ilyen vizsgálat zajlott. Ez már csak azért is meglepő, mert a betegek pszichés támogatása, a pszichoonkológia révén húsz éve fontos szerepet játszik a daganatos betegek terápiájában. “Ha azt mondjuk, kevés vizsgálat zajlott a magyar rákbetegek pszichés státuszának felmérésére, akkor még kevesebbet tudunk arról, hogyan élnek a betegséget hosszú távon túlélő vagy gyógyult betegeink. Milyen a rákbetegség és a kezelések hosszú távú hatása életminőségükre, mentális funkcióikra, lelki működésükre?”- teszik fel Konkolÿ Thege Barna és kollégái a kérdést az “Akik túlélték a betegséget – Daganatos betegek életminősége egy retrosprektív vizsgálat tükrében – című tanulmányukban.

Amint arról a Semmelweis Figyelő írása beszámolt, a kutatás célja a betegek hosszú távú életminőségének a vizsgálata volt, amelybe a Szent László Kórházban 2001-2006 között gondozott emésztőrendszeri rákbetegeket vontak be. Ehhez a tudósok kérdőíves vizsgálati módszert választottak, amellyel szemben a betegek nagyrészt elutasítóan reagáltak. Az elküldött 240 kérdőívből összesen csupán 64 érkezett vissza. Érdekes következtetéseket vonhatunk le már csak ebből is, hiszen a betegek elutasítása is árulkodhat aktuális lelki állapotukról. A kérdések kitértek a betegség alatti lelki harcra, a kórházi ápolással kapcsolatos szorongás, depresszió érzésére és az életük jelenlegi értelmére.

Pszichés kezelést is kaptak

A betegek a kezelésük idején többféle lelki támogatást is kaptak. Egy részük úgynevezett pszichoedukációban részesült, amely során tájékoztatást kaptak az állapotukkal és a kezelés mellékhatásaival kapcsolatban, mások stresszkezelő vagy megküzdési tréningen is részt vettek, és voltak, akik saját igényeiknek megfelelően egyéni pszichoterápiás kezeléseken vettek részt.

Az eredmények szerint – ahogyan az várható volt – a betegek a gyógyulásuk után is szignifikánsabban szorongóbbak voltak és a depresszió is nagyobb arányban jelentkezett náluk. A kutatók szerint a betegségélmény kapcsán a legnehezebben viselhető lelki állapot a betegek számára a biztonság és az életbe vetett bizalom elvesztése volt. Ezt jelzik a “Mi volt a legnehezebben viselhető dolog a betegség kapcsán” kérdésre adott válaszok. A betegség tudatának ténye, a halálfélelem folyamatos jelenléte, a bizonytalanság megélése érzelmileg ugyanis igen megterhelő a betegek számára. Többen említik például a kirekesztettség érzetét az egészségesek közül, valamint azt, hogy tehetetlennek, kiszolgáltatottnak érezték magukat.

“A mintában szereplő betegek életminősége a kezelések befejezése után 4-9 évvel a szubjektív megélés szerint jó színvonalú, alacsony szintű depresszió és szorongás jellemzi. A betegségélmény pozitív változásokat hoz a személyes működésben, az élethez, környezethez való viszonyban. Ennek ellenére a rákbetegség árnyéka, visszatérésének fenyegetése folyamatosan jelen van életükben” – összegezték az eredményeket a kutatók.

A túlélők családtagjait is megbetegítheti a stressz

A rák elleni küzdelem természetesen a beteg egész környezetét, családját is megviseli. Döbbenetes módon olyannyira, hogy egy az Ohio Állami Egyetemen készült kutatás szerint a stressz a pácienst ápoló támogató házastársat is megbetegítheti. A kutatás során 32 férfit vizsgáltak meg: akik a leginkább stresszeltek feleségük daganata miatt, azoknál jelentkezett a legtöbb testi tünet, mint például feji és hasi fájdalom, illetve gyengébb immunválasz.

Korábban már kimutatták, hogy a gyengébb immunrendszerű emberek hajlamosabbak a fertőzésekre, és nem feltétlenül reagálnak jól a védőoltásokra. “Ők az úgynevezett rejtett betegek, mert amikor elkísérik a rákos feleségüket a kezelésre, a legritkább esetben kérdezik meg tőlük, ők hogy vannak” – hívta fel rá a figyelmet Sharla Wells-DiGregorio, pszichiáter és pszichológus adjunktus. “Ezek a férfiak jelentős testi és lelki megpróbáltatásokon mennek keresztül, de legtöbbször nem fordulnak orvoshoz, mert csak a feleségük állapotára koncentrálnak.”

A kutatók szerint ezért az orvosoknak nem csak a betegek lelki állapotára, hanem családtagjaikéra is oda kellene figyelniük. “A bűntudat, a depresszió, a veszteségtől való félelem mind-mind megterhelik az embert. Ez a stresszforrás ráadásul nem csak pár hétig van jelen az életükben, hanem akár éveken át is szenvedhetnek tőle” – mondta a kutatás társszerzője, Kristen Carpenter, pszichológus-kutató.

Kapcsolódó cikkek:
Tűzmadár Ház: segítsük a lelkünket is gyógyulni!
Rákpszichológia: nemcsak a test, a lélek is sajog
Sorstársközösségek: osztoznak bajban és örömben
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Segítség a rákbetegeknek és családtagjaiknak
Nem lemondani a mindennapi örömökről

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top