„Rémülten jöttem haza Magyarországra: rádöbbentem, hogy néhány éven belül újra kell tanulnunk a teljes onkológiát” – fogalmazott az egyik onkológus a hétvégén Mátraházán, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság Update’19 továbbképző szimpóziumán. A szakorvos az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) június eleji világkongresszusáról hazatérve állapította meg, hogy alapvető változáson megy keresztül a daganatos betegségek kezelése. Ebben az évben minden korábbinál többen, több mint háromszázan regisztráltak az ASCO globális eredményeit a magyar szakorvosok számára közvetítő konferenciára, ahol azt is megvitatták, hogy a világ élvonalbeli kutatási eredményeiből mi valósítható meg a magyar körülmények között.

Elhangzott: egyre több ráktípusban nyer létjogosultságot, hogy a betegek már a daganateltávolító műtét előtt kapjanak kemoterápiát vagy célzott onkológiai kezelést és ne csak utána. Ezek a kezelések javíthatják a műtét eredményességét, illetve mivel ekkor még a daganat a szervezetben van, annak változásán keresztül lemérhető, hogy a terápia műtét utáni folytatása a kiújulás kockázatának csökkentése érdekében hasznos lehet-e a beteg számára. Ez például az emlőrákos vagy a fej-nyaki daganatos betegek egy részénél már évek óta bevált gyakorlat, az újabb nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hasnyálmirigyrákos, a vastagbélrákos és a melanomás betegek egy részénél is javíthatók az életkilátások a már operáció előtt megkezdett onkológiai kezeléssel.

Amíg egyes területeken bővítenék, máshol szűkítenék a kemoterápiával kezelt betegek körét. A ráksejtek genetikájának egyre pontosabb feltérképezésével és a daganatos betegek sorsának hosszú távú követésével ugyanis azt is egyre pontosabban meg tudják határozni, hogy a sikeresen megműtött betegek közül kiknél lehet eltekinteni a kemoterápiától vagy kiknél lehet elegendő rövidebb ideig tartó, esetleg kevésbé agresszív onkológiai kezelés.

Dr. Pajkos Gábor

Dr. Pajkos Gábor, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke kiemeli: alapvetően új koncepció a rákkutatásban, hogy amíg korábban az egyes daganattípusokra – emlőrákra, tüdőrákra, vastagbélrákra – kerestek gyógyszereket, addig ma már az új gyógyszerekkel a ráksejteken található génhibákat igyekeznek megcélozni, függetlenül attól, hogy az adott rák a gyomorban, a vesében vagy épp a húgyhólyagban alakult ki. Már van is olyan hatóanyag, amelyet Amerikában mindenféle daganat kezelésére engedélyeztek, amennyiben a ráksejteken adott genetikai elváltozások kimutathatók. A baj, hogy egy daganatban olyan sokféle genetikai módosulás fordulhat elő, hogy egy-egy ilyen gyógyszer összességében a rákbetegeknek nagyon kis százalékánál lehet hatásos – náluk viszont korábban nem látott mértékben javíthatja az életkilátásokat. – Univerzális rákgyógyszer továbbra sincs kilátásban. Teret nyer viszont a daganatok molekuláris genetikai vizsgálatát kínáló precíziós onkológia: egyre kevésbé a korábbi statisztikákon, egyre inkább személyre szabott jellemzőkön alapszik az onkológusok terápiás javaslata – magyarázza Pajkos Gábor.

Sok szó esett arról is, hogy az immunterápiák jelentős változásokat hoznak a magyar rákbetegek egyre nagyobb részének kezelésében is. Az immunterápiák nem közvetlenül a ráksejteket pusztítják el, mint a kemoterápiák vagy a célzott daganatellenes kezelések, hanem általuk felszaporodhatnak az adott ráksejteket felismerni és támadni képes immunsejtek, így a szervezet hatékonyabban küzdhet a daganattal. Az immunterápiák már elérhetők idehaza is, használatuk egyelőre a betegek kis része számára hozhat eredményt, de ez az arány a jövőben várhatóan jelentősen nőhet. Ennek jelentőségét jelzi az is, hogy szeptemberben kiemelten az immunterápiákról szervez a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság egy kétnapos szakmai továbbképző konferenciát a hazai szakorvosok számára.