Mit jelent a citológiai mintavétel, hogyan zajlik, mikor van rá szükség emlődaganatoknál?

A klinikailag (tapintással) és/vagy radiológiailag (mammográfiával, ultrahanggal) észlelt, a rosszindulatúság (malignitás) minimális gyanúját keltő elváltozásokból való mintavétel – ritka kivételektől eltekintve – mindig indokolt a rosszindulatúság kizárása vagy megerősítése érdekében.

A vékonytű biopszia (aspirációs citológia, Fine Needle Aspiration Biopsy, FNAB) során az emlőben talált elváltozást egy vékony (0,6-0,75 mm átmérőjű) tűvel megszúrják, hogy abból sejteket szívjanak ki, azokból kenetet készítsenek, megfessék, mikroszkóp alatt megvizsgálják.

A vizsgálat a beteg részéről nem igényel előkészületet. A vizsgálat tapintható, felületes elváltozások esetén elvégezhető akár a tapintásra hagyatkozva is, a pontos célzást ultrahang vagy más képvezérelt módszer biztosíthatja. A mintavétel általában minimális fájdalommal jár, szövődmények ritkán fordulnak elő és általában spontán meg is szűnnek. A mintavétel után rövid ideig vérzés előfordulhat, kialakulhat véraláfutás, átmeneti érzékenység. Aznap a nehéz fizikai munka kerülendő, de más következménnyel reálisan nem kell számolni.

Az eredmény egy C1-C5 skálán értékelhető:
– C1: elégtelen minta mennyiségileg és/vagy minőségileg; nem diagnosztikus értékű, a citológiai kép a radiológiai véleményt nem támasztja alá;
– C2: jóindulatú (benignus) elváltozásból származik a minta;
– C3: atípusos, azaz a normálistól eltérő, ám rosszindulatúnak nem mondható eredmény, amely további kivizsgálást, követést, a vizsgálat megismétlését indokolhatja;
– C4: nagy valószínűséggel rosszindulatú (malignitásra gyanús) daganatból származó sejtcsoportok láthatók;
– C5: biztosan rosszindulatú (malignus) sejtek, egyértelmű daganatsejtek vagy sejtcsoportok láthatók;

A pozitív (daganatsejtet igazoló) citológiai lelet diagnosztikus értékű, ha a mammográfiás és ultrahangos lelettel egybehangzó. A pozitív citológiai lelet, ha hiányoznak a rosszindulatúság radiológiai és klinikai jelei, általában önmagában műtétet nem indokolhat: ilyenkor core biopszia, vagy nyílt sebészi biopszia elvégzése lehet szükséges a diagnózis egyértelműsítése érdekében. Ha a citológiai lelet negatív (nem igazol daganatsejteket), azonban a mammográfiás, ultrahangos lelet vagy a klinikai tapintásos vizsgálat emlőrákra utal, a mintavételt meg kell ismételni. Ennek magyarázata, hogy a citológia során egy elváltozásnak csak egy részletéből történik a sejtmintavétel, önmagában ez alapján nem zárható ki teljes bizonyossággal, hogy az elváltozás más részletében sincs daganatos sejt. A henger biopszia (core-biopszia) nagyobb keresztmetszetet vizsgálva adhat erről biztosabb képet.

Forrás: 200 kérdés – 200 válasz az emlőrákról

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top