A tumor méretét, helyi kiterjedtségét T1, T2, T3, T4 kódokkal jelölik. Ez annak a függvénye, hogy a daganat helyileg mennyire terjed szét, s szövi át a bél nyálkahártyáját, a bélfalat, esetleg kilép-e a bélfalon túlra is, s érinti-e a környező szerveket. Emellett létezik még a T0 jelölés, amikor nincs bizonyíték tumorra, illetve a Tis jelzés, ahol az „is” az „in situ carcinoma” rövidítése. Jelentése: a tumorsejteknek még nem látható a környező szövetekbe való terjedése, tehát ez a T1 „alatti”, legjobb kilátásokkal bíró állapot, amikor a legkezdetibb szakaszban sikerül eltávolítani az elváltozást.

A nyirokcsomók érintettségére utalhatnak már képalkotó vizsgálatok is, ám a leleten a műtét szövettani feldolgozásának eredménye szerepel: a kolorektális daganatokkal együtt minden esetben el kell távolítani és szövettanilag feldolgozni a környező nyirokcsomókat is, szakmai szabály szerint legalább 12 darabot. Ha ezek egyikében sem találni daganatsejtet, a jelzés N0. Ha 1-3 darab regionális nyirokcsomóban találnak áttétet, N1 a jelölés. Ha ennél többen vagy a sebészi kimetszésen túli nyirokcsomó is érintett, N2 szerepel a diagnózisban.

A távoli áttétet jelölő M jelzés kétféle lehet: M0, ha nem igazolható az elsődleges (primer) daganattól távoli szervben metasztázis, M1 pedig, ha igen. A szövettani leletekben még előfordulhat Mx jelzés is, ami azt jelenti: a leletet kiállító szakember nem tud nyilatkozni a távoli áttétek jelenlétéről. Ennek az a magyarázata, hogy a patológus a környezetével együtt eltávolított vastagbéltumort vizsgálja, tehát ebből nem tudja megmondani, hogy a máj, a tüdő vagy bármely más szerv érintett-e. Ennek megállapítására a képalkotó vizsgálatok, a röntgen, a CT, az MRI, az ultrahang hivatott, ezen radiológiai eredmények nyomán változhat az Mx jelzés M0 vagy M1 jelölésre.

Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról

Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!