Kérdések a kiegészítő kezelésekről (jelige: MRLD)

Feleségem (49 éves) év elején kiválóan műtött vékony-, vastagbél, női szervek, cseplesz és sajnos a kivehetetlen máj érintettségű betegségben szenved. Az igen nagy műtét után feleségem hízott (170 cm, 90 kg), megerősödött. Az egész testes CT a májban kb. 12 db, 1-1,5 cm-es áttétet és két nagyobb cisztát jelzett. Az első kemo hatásosan gátolta a növekedést, viszont nem csökkentette a méreteket. A második ugyanilyen hatású volt. Ekkor, felmerült az érgátlós gyógyszer adása, de a szövettenyésztés szerint nem volt alkalmazható.

Már a szövettenyésztés alatt (pár hét), majd utána a „méregtelenítünk” fedőnév alatti pár hetes, gondolom vérkép regeneráló időszak alatt is az állapota sokat romlott, a másfél-két hónap szünet a csomók másfélszeres növekedését eredményezte és necrosis is megjelent egyes csomók belsejében. Ekkor Xeloda tablettákra került sor, amit ma is szed. Az előtte a boltba elmenő, négy emeletet megmászó feleségem egy gyenge, étvágytalan, fogyó, reményvesztett beteggé vált. Sokat várok a továbbiakra vonatkozóan az egy hét múlva esedékes újabb CT-től.

Kérdéseim:
– Meddig adható a Xeloda, ha hatásosnak bizonyulna?
– Feleségem csak Béres cseppet és C vitamint szed, szedhet-e még immuntámogató készítményt? Meggyőződésem, hogy a sok kicsi sokra megy elve alapján a jó hatású készítményekkel is meg lehetne támogatni a kezelést.
– Esetleg gyűjtenek-e a magyarországi kórházakban a betegektől ilyen adatokat, hogy a gyógyító munka eredményességét a beteget ért minél több ismert hatás ismeretében ítélhessék meg, és felhasználhassák a további gyógyításban?
– Miért van az, hogy Magyarországon nem mondanak orvosok véleményt olyan tápanyag kiegészítőkről, amelyeket külföldi tudományos szakfolyóiratokban külföldi kollégák véleményeztek (pl. shitake gomba, stb.)?
– Miért csak gyógyszertől várnak eredményt, holott ismert, hogy a beteget teljességében kell kezelni, pl. étrendjavaslat, mentális gyógyítás, optimizmus-sugárzás, életmód- és környezetváltoztatás?
– Miért zárkóznak el a (még) gyógyszerként nem törzskönyvezett alternatív szerektől? Nem a paprikából készítette Szentgyörgyi a C vitamint? A paprika most gyógyhatású, vagy sem?
– Ha a Dr. Gerson által alkalmazott módszer 50 százalékos sikert hozott súlyos betegeken, miért (pénzhiány? macerás? nehéz a beteget együttműködésre bírni?) nem alkalmazzák kiegészítő terápiaként, vagy legalább miért nem szerepel a betegek és hozzátartozók felvilágosításában?

Tudom, hogy sok kérdésre a válasz az orvosok és a gyógyító munka nem érdeme szerinti megbecsülésében rejlik, ezért is szeretném kifejezni hálámat mind a gyógyító, mind az informáló munkájukért.

Feleségénél a betegséget nagyon kiterjedt stádiumban fedezték fel, ezért nem is lehetett minden daganatot eltávolítani a szervezetből. A mostani fizikai állapotleromlás hátterében az állhat, hogy a daganat ismét jelentősen növekedett a szervezetben, ettől fogy és fáradékony a felesége. Azt levelében nem írta, hogy milyen „méregtelenítő kúrát” folytattak amíg a szövettani lelet részletesebb értékelésére vártak, de egy jelentős kalóriaelvonással járó, kifejezetten zöldség, gyümölcs és lé alapú kúra mellett gyakran tapasztalható a beteg fogyása.
Arra, hogy az Ön által említett citosztatikus tabletta hatékonynak bizonyul-e, az adhat választ, ha a kontroll CT vizsgálat során összehasonlítják a kontroll CT képeket a most alkalmazott kezelés megkezdése előtt készült felvételekkel. Ez alapján lehet megállapítani, hogy képalkotó vizsgálat szerinti progresszióról (romlás, daganatok növekedése, újabb gócok megjelenése) van-e szó, vagy stabil betegségről, esetleg regresszióról (a daganatos gócok méretének és/vagy számának csökkenéséről).
A jelenleg szedett táplálékkiegészítő készítmények mellett  nem tudjuk, hogy milyen immunrendszert támogató készítményre gondol, és hogy milyen céllal szedné. A patikákban recept nélkül kapható és/vagy például az interneten rendelhető készítményekről nem állnak rendelkezésre olyan humán (vagyis emberek bevonásával) történt klinikai vizsgálati eredmények, amelyek biztosan igazolnák, hogy valamely készítmény elodázza (lassítja) a betegség progresszióját, esetleg regressziót idéz elő. Ezekre a készítményekre vonatkozóan a magyar kórházakban is nehéz adatokat gyűjteni, mert a betegek nagyon sokféle készítményt szednek, sokszor az orvos tudta nélkül.
Ezen termékek hatásosságát akkor lehetne alátámasztani, ha a gyógyszervizsgálati szabályok szerint történne a vizsgálatuk. Ez úgy zajlana, hogy például az áttétes betegség mellett adott szokásos kezelés kiegészítésére az egyik betegcsoport szed X táplálékkiegészítőt, a másik  csoport nem szed, és egyik résztvevő beteg sem próbál alkalmazni az orvosok által rendelt daganatgátló onkológiai kezelésen kívül más készítményt. Ez esetben több ezer fős betegcsoportban egy idő elteltével ki lehetne mutatni, hogy az X szert szedő és azt nem szedő betegek között például a kontroll CT vizsgálatok jeleznek-e különbséget. Efféle vizsgálatot külön-külön mindegyik táplálékkiegészítőnél, s betegségtípusban el kellene végezni ahhoz, hogy azok hatásairól objektív képünk legyen.

Ezeket a vizsgálatokat a gyártók/forgalmazók rendszerint nem végeztetik el. Ez válasz arra a kérdésére is, hogy az orvosok miért nem mondanak szívesen véleményt az alternatív szerekről: mert nem tudnak statisztikailag értékelhető, összehasonlítható adatokra támaszkodni.

Az Ön ismeretei szerint 50 százalékos eredményt hozó diétával kapcsolatban is csak a fentieket tudja mondani egy onkológus, esetleg azt tudja tanácsolni a hozzátartozónak, hogy a megfelelő tápanyagbevitelre figyeljenek, hogy ne fogyjon a beteg a diéta alatt nagyon jelentősen. Hiszen maga a májáttétes betegség, a betegre esetleg váró kemoterápia hányingert, hányást okozó hatása is testsúlycsökkenést okozhat, s a szervezetében szétterjedt áttétekkel küzdő betegnek szüksége van energiára és kondícióra. Ezért is támogat a társadalombiztosítás igen jelentős mértékben például könnyen felszívódó, daganatos betegeknek adható tápszereket.
A C vitamint valóban a paprikából vonták ki először, mint ahogyan sok kemoterápiás készítményt is természetes anyagokból állítottak elő, vagy természetes anyagból előállított  molekulát fejlesztettek tovább, hogy fokozzák a daganatsejt-pusztító hatását.
Egyetértünk Önnel, hogy a beteget teljességében kell kezelni, foglalkozni kell a megfelelő táplálásával, a pszichés állapotával. Ezt szolgálja, hogy az onkológiai osztályokon az onkológusokon kívül gyakran dietetikusok és pszichológusok (onkopszichológusok) is dolgoznak. Egy rákos betegség megjelenése a legtöbb embernél életmódváltozást indít el, szinte mindenki igyekszik például jobban odafigyelni az egészséges táplálkozásra, többen abbahagyják a dohányzást, s jó esetben nemcsak a beteg fogyaszt egészségesebb ételeket, hanem a családja, férje, gyermekei is, hiszen ez hosszútávon  befolyásolhatja mindegyikünk életét, akár a daganatos betegségekre, akár a szív-érrendszeri és egyéb betegségekre gondolunk.
Hosszú levelére adott hosszú válaszunk végén köszönjük az elismerést, amivel levelét zárta.
Top