Kérdésem az volna, mikor ér véget a magyar nők rosszindulatú melldeportálása? Miért nem küzdenek az ellen, hogy ne amputálás legyen, hanem mellgyógyítás legyen a cél!?
Azt hiszi maga kis gyerek, hogy egy nő tovább él, ha le van vágva a melle? Maguk a leggonoszabb emberek a világon, akik részt vesznek egy-egy melleltávolításban. Levágnám mind a két kezét az ilyen orvosnak. Lehet maguk fognak következni, a halállistán…
A cél a mellgyógyítás. Ahogyan a diagnózis fejlődése révén egyre kisebb daganatokat sikerül megtalálni azoknál a nőknél, akik részt vesznek a mammográfiás szűréseken, úgy csökken a műtéti beavatkozások kiterjedtsége is. A sebészi technika és az onkológia fejlődése ugyancsak abba az irányba hat, hogy minél kisebb sebészi beavatkozással lehessen teljesen tumormentes állapotot elérni. Ennek a „küzdelemnek” az eredménye, hogy az utóbbi évtizedekben mind a világ más országaiban, mind Magyarországon folyamatosan egyre kevesebb nőnél van szükség teljes amputációra. Ugyanakkor ez sajnos még ma sem mindig kerülhető el, s ez nagy testi-lelki kihívást jelent.
Miért történik ez? Mert a tumorok sebészi eltávolítása ad legnagyobb esélyt arra, hogy a tumor szervezetből való teljes, s lehetőleg végleges eltávolításával le lehessen győzni a betegséget, illetve elodázni egy esetleges áttétképződést, s évekkel-évtizedekkel több életet adni egy asszonynak.
Akiknél nem történik műtét, bár lenne rá lehetőség, azoknál a betegeknél a rák tovább/gyorsabban burjánzik a szervezetükben, s hamarabb meghalhatnak. A testkép változása is fontos testi-lelki kihívás, ez kétségtelen. Ezen a problémán az utóbbi időben az implantátumok alkalmazása, a rekonstrukciós sebészet fejlődése és a lelki-érzelmi-pszichológiai támogatás lehet képes enyhíteni.
Egy emlő eltávolítása, miként egyetlen orvosi kezelés sem kötelező. A betegnek kell róla döntenie, mit vállal és mit nem, átgondolva, hogy mit nyerhet vagy mit veszíthet egyik vagy másik alternatíva választásával. A ma Magyarországon élő több ezer rákbeteg orvosnak is ugyanúgy kell döntenie saját sorsáról. Az orvosok – tudva, hogy ezzel életet, életéveket nyerhetnek – döntő többsége rendszerint nem zárkózik el egy tumormentesítést célzó operáció elől akkor sem, ha önmagáról van szó.
Kapcsolódó cikkeinkben részletes információt talál a témáról, s arról is, hogy érintett asszonyok hogyan vélekednek minderről.
Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
Mellrák: semmit sem szabad halogatni
Emlőrák: mielőbb felfedezni, hamar műteni
Gyógyító szike: rákbetegnek a műtét jó hír!?
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja
Rekonstrukciós sebészet: a szike elvette, a szike visszaadja?
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Emlőrák: hormonterápia és kemoterápia
Patológiai vizsgálatok: mikroszkóp alatt a világ
Fájdalomcsillapítás: lehetséges és kötelező!
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Fájdalomcsillapítás: opioidokkal a fájdalmak ellen
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Melldaganat, végleges szövettan
Mellrák kezelések sorrendje
Félelem emlőrák áttétjétől, bélpanaszok
Kiújult mellrák, sorstársak
Kiújult, áttétes mellrák
Csontáttétes mellrák 60 évesen
Emlőrák, fájdalmas csontáttétek
Csontáttétes mellrák
Csontáttétes emlőrák: mi szabad?
Mellrák kiújulása 17 év után
Kiújult mellrák és Herceptin
Mellrák: kórszövettani diagnózis
Mellrák bizonytalanságai
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?
