A rák nem fertőz, egyik daganattípust sem lehet elkapni egy betegtől sem cseppfertőzéssel, sem vérrel vagy szexuális érintkezéssel. Minden ötödik-hatodik daganatos betegség kialakulásában viszont bizonyítottan valamilyen fertőzés játszik szerepet, vannak tehát olyan rákkeltő (onkogén) vírusok és baktériumok, amelyek hozzájárulhatnak daganatos betegség kialakulásához – magyarázza dr. Kulka Janina patológus professzor.
Először az Epstein-Barr vírus (EBV) és a Burkitt-féle limfóma közötti összefüggést fedezték fel, majd kiderült, hogy a Hodgkin és a T-sejtes limfómához, az orrgarat bizonyos fajta rákjához és a gyomorrák egyes eseteihez is köze lehet. A vírussal (ami a mononuklezózis, a „csókolózási betegség” okozója) a legtöbben még gyerekkorban találkoznak, ám annak a legtöbb esetben nincs súlyos következménye. A HHV8 herpeszvírus HIV-pozitív (HIV = emberi immunhiányt okozó vírus, az AIDS = szerzett immunhiányos szindróma korábbi stádiuma) betegekben okozhat daganatot: Kaposi-szarkómát, testüregi limfómát válthat ki. (Maga a HIV-vírus közvetetten tekinthető rákkeltőnek: legyengíti a beteg immunrendszerét, ezáltal az kevésbé tudja megakadályozni a rosszindulatú sejtburjánzásokat.) A humán T-sejtes leukémia és limfóma vírus (HTLV-1) a felnőttkori T-sejtes leukémiában játszik szerepet.
Több mint százféle típusa ismert az elsősorban szexuális úton terjedő humán papilloma vírusnak (HPV): egyes kockázatos vírustörzsei csaknem kivétel nélkül kimutathatók a méhnyakrákos szövetekben, s a gége és garat, a pénisz és a végbélnyílás tumorához is közük lehet. De nem minden HPV-fertőzés okoz daganatot: az emberek jelentős része élete valamelyik szakaszában fertőzött HPV vírussal, majd spontán meggyógyul. A betegségnek ekkor nincs tünete, a vírus vérből sem kimutatható, mert a kórokozó a fertőzött területen van jelen. (HPV-fertőzés látható jelei lehetnek a szemölcsök, de azokat alacsony rizikójú HPV vírusok okozzák.)
A hepatitis B és C vírus által okozott májkárosodások talaján májrák alakulhat ki. A hepatitis B vírusfertőzés Afrikában és Kínában a leggyakoribb: elsősorban vérrel és vérkészítményekkel terjedhet, ezért szűrik a nyolcvanas évek közepe óta a véradókat. A kór szexuális úton is fertőz, Afrikában pedig elsősorban a fertőzött anyáról terjed az újszülöttre. A hepatitis B az esetek többségében ugyan gyógyítható, ám a fertőzés újszülötteknél nagyobb, felnőtteknél kisebb részben krónikussá válik, májcirrózishoz vezet, s növeli a májrák kockázatát – ez a sokszor krónikus májgyulladáshoz vezető hepatitis C-re is igaz. (Fokozottan veszélyeztetettek az intravénás droghasználók.)
Nemcsak vírus, hanem baktérium rákkeltő hatása is felmerülhet: a Helicobacter pylori baktérium a gyomorfekélyek, azok nyomán pedig a gyomorrák, s a gyomorban kialakuló limfóma képződéséhez is hozzájárulhat. A baktérium – amely nemcsak a gyomorban mutatható ki – a széklettel szennyezett kéz, valamint annak következtében szennyezett ételek és tárgyak szájba jutása útján fertőz.
Le kell szögezni: a rákkeltő kórokozó még kevés ahhoz, hogy rák alakuljon ki. Ahhoz a környezeti ártalmaknak, az életmódnak, a genetikai adottságoknak, más betegségek jelenlétének együtt- állása – és az esetek többségében tartós fennállása – kell, hogy daganatos betegséggé fajuljon egy fertőzés.
