– Mindannyian mintegy 2 kilogramm baktériumot hordozunk, több baktériumsejt található bennünk, mint amennyi saját sejtünk van. Az emberi mikrobiomban eddig mintegy 4 ezer baktériumfajt azonosítottak, ebből mindenkiben 500-1000 faj él – kezdi néhány megdöbbentő adattal Kiss Richárd.

Mielőtt továbblépnénk, néhány alapinformáció. A mikrobiom a velünk együtt élő baktériumok, gombák, vírusok és más „élőlények” összessége. Csak a bőrünkön több százféle különböző mikroorganizmust azonosítottak. Az ajkaktól a végbél záróizmáig az emésztőrendszerünk is hemzseg a baktériumoktól, ezek legnagyobb része a vastagbélben található. Jelen cikkünkben a mikrobiom alatt a bélflórát, tehát a bélrendszerben élő mikroorganizmusok – főként baktériumok – összességét értjük.

– A mikrobiom kutatásoknak az adott óriási lökést, amikor a molekuláris genetikai vizsgálatok lehetővé tették, hogy géntérkép készüljön a bélflórában található mikroorganizmusokról. Kiderült: nagyon sok olyan baktériumfaj is él bennünk, amelyekről eddig nem is tudtunk. A bélflórát ugyan korábban is vizsgálták, ám az erre leginkább alkalmazott székletvizsgálat és tenyésztéses módszer csak azokat a baktériumokat tudta kimutatni, amelyek a szervezeten kívül, oxigéndús környezetben is életképesek. A genetikai vizsgálatok világítottak rá arra, hogy „odabent” sokkal-sokkal több baktérium él, mint amennyit korábban a székletből kimutattak. Ezek adják a mikrobiom többségét – magyarázza Kiss Richárd.

Mit befolyásol a mikrobiom?

Egyre inkább úgy tűnik, hogy egy szóval megválaszolható az a kérdés, hogy mit befolyásolhat a mikrobiom állapota: mindent. Az emésztést, a hormonháztartást, a szív- és érrendszert, az agyműködést, az idegrendszert. Azt viszont még nem tudják meghatározni egyértelműen, hogy miként. Annyi biztos, hogy minden mindennel összefügg, visszahat és kölcsönhatásban áll.

Dr. Kiss Richárd

– Bizonyos mikroorganizmusok növelik, mások csökkentik egyes betegségtípusok kockázatát. A gyulladáskeltő baktériumok elszaporodása, a szervezetben létrejövő krónikus gyulladás hozzájárulhat bélgyulladás, vagy az immunrendszer „felpörgetésével” akár más autoimmun betegségek kialakulásához is. Viszont, ha a gyulladásokat mérséklő baktériumok szaporodnak túl, akkor az immunrendszer „letompítása” miatt a szervezet esetleg nem fog védekezni olyan elváltozások ellen sem, amelyek ellen kellene, ez pedig a daganatellenes védekezést szintén károsíthatja – magyarázza a kutató.

– Egyensúlyra kell tehát törekedni, ám nincs egyértelmű meghatározása annak, hogy milyen egy egészséges mikrobiom pontos összetétele. Ez nem olyan, mint egy vérvételi lelet, ahol tudjuk a határértékeket, ami alapján megállapítható, hogy valakinek jók-e a máj- vagy vesefunkciós értékei, esetleg vérszegény-e. A genetikai adottságok, az étrend, az életmód, a gyógyszerek, a környezet, az alvásminőség mind-mind befolyásolja egy ember mikrobiomját. Lehetséges, hogy a bennem lévő ezerféle baktérium között van háromszáz, ami a szomszédom bélrendszerében nincs meg, de az ő benne meglévő ezerféle baktériummal ugyanúgy lehet egészséges, mint én. Ezért nem lehet következtetéseket levonni önmagában abból, amikor egy mikrobiom vizsgálatban megszámolják a bélflórában található baktériumok fajtáit és egymás- hoz viszonyított arányát. Például a daganatterápiákra nézve ezek az információk semmilyen orvosi döntést nem befolyásolnak. Ez lehet, hogy változni fog, vannak ígéretes kutatások, de ezek egy mai betegre még nincsenek kihatással – szögezi le Kiss Richárd.

Mikrobiom és daganattípusok

A jelenlegi ismeretek jelentős részben olyan kutatásokból származnak, amikor adott daganatos betegségben szenvedő páciensek székletét, mikrobiomját megvizsgálták, hogy látnak-e az azonos betegséggel érintettek körében valamilyen szabályszerűséget. Összefüggést sejtet az, ha rendre túlteng vagy rendre alacsonyabbá válik valamelyik nagyobb baktériumtörzs jelenléte egyik vagy másik betegségben. Vannak baktériumok, amelyekről már bizonyították, hogy daganatkeltő hatásúak. Ilyen a Helicobacter pylori, amely a gyomorrák és egy gyomorban kialakuló limfóma kockázatát növeli, illetve a Salmonella typhi, ami az epeúti rák rizikóját emeli (ez nem azonos a „klasszikus ételmérgezésekben” szerepet játszó, hasmenést, hányást okozó szalmonellával).

Vastagbélrákban is találtak már kapcsolatot egyes baktériumtörzsek elszaporodása és a daganatos sejtek elpusztításában fontos szerepet játszó T-sejtek gátlása között. A betegek szempontjából nem is a konkrét baktériumok neve a lényeges, hanem az, hogy a vastagbélrák kockázatát növelő baktériumok elszaporodása összefüggésben áll a túl sok vörös hús és a kevés zöldség- és gyümölcsfogyasztással.
Mivel a gyomor és a belek környékéről a vér egy vénán keresztül közvetlenül a májba áramlik, a káros baktériumok a májkárosodást, májrák kialakulását is elősegíthetik. Ugyan egy egészséges szervezetben a bélfal jelentős részben megakadályozza a gyulladáskeltő részecskék véráramba jutását, ám ha – például az alkohol miatt – a bélfal áteresztőbbé válik, a bélből a káros anyagok is nagyobb arányban jutnak a vérbe, onnan pedig a szervezet minden részébe.

A tüdőrákos betegeknél is találtak már olyan baktériumfajt, amely miatt átjárhatóbbá váltak egyes szöveti határok, emiatt nőtt a tüdőrákos sejtek áttétképző képessége. Hasnyálmirigyrákos betegeknél ugyancsak észrevették egyes baktériumtörzsek nagyobb arányát. Mivel a bélflórában termelt és felszabaduló anyagok a hormonháztartást is befolyásolják, ezen keresztül a hormonérzékeny emlőrákkal és prosztatarákkal is írtak már le lehetséges összefüggéseket.

Rákellenes kezelések hatásossága

A daganatellenes kezelések erős gyógyszerek, így természetesen kihatnak a bélflórára is, ám azt is megfigyelték, hogy ez a hatás kölcsönös. A mikrobiom állapota is befolyásolhatja akár a fellépő mellékhatások erősségét, akár a terápia eredményességét is. Ezt leginkább az immunterápiáknál tudták dokumentálni. Több vizsgálatban azt tapasztalták, hogy kedvezőtlenebb volt a betegség kimenetele azoknál, akiknél előzőleg bármilyen okból antibiotikumot alkalmaztak. Az antibiotikumok ugyanis köztudottan nemcsak a betegséget okozó baktériumokat ölik meg, hanem számos más baktériumtörzset is a bélflórában, ezáltal kedvezőtlenül befolyásolják a mikrobiom egészségét. Ezt a jelenséget melanomás, veserákos, tüdőrákos betegeknél is leírták.

Klinikai kutatások keretében próbálkoztak már széklet-transzplantációval is. Ekkor olyan betegektől vettek székletmintát, akiknél eredményesen hatott az immunterápia, majd átültették olyan páciensekbe, akiknél kevésbé hatott. A beavatkozás célja az volt, hogy a bélflórán keresztül utóbbi betegcsoportban is javítsák a terápia eredményességét. A módszer nem volt eredménytelen: amerikai, európai, izraeli pozitív tapasztalatokat is publikáltak már, ám ez egyelőre kísérleti eljárásnak tekinthető.

Mit tehetünk a mikrobiomért?

Kiss Richárd hangsúlyozza: a mikrobiom egészségének és egyensúlyának egyik legfontosabb mutatója, hogy minél változatosabb fajokból álljon, biológiai sokféleség (biodiverzitás) jellemezze. Ami biztosan árt a bélflórának, az a dohányzás és az alkoholfogyasztás, továbbá a feldolgozott ipari élelmiszerek, a gyorséttermi menü, a magas cukor-, zsír- és mesterséges adalékanyag-tartalmú étrend. Mindez elősegítheti a káros baktériumok túlszaporodását és csökkenti a bélflóra változatosságát. Ugyanígy káros az antibiotikum, ezért azokat mindig körültekintően kell alkalmazni, mérlegelve az azoktól várható előnyöket és az általuk okozott kockázatokat. Az olyan nehezebben megfogható tényezők is ártalmasak, mint a stressz, a nem elegendő és nem jó minőségű alvás, a mozgásszegény életmód.

Változatos összetételű bélflórát változatos összetételű táplálék adhat. Minél többféle fajtájú és színű zöldség és gyümölcs, kevés – és lehetőleg fehér – hús fogyasztása, olívaolaj használata javasolható. Kerülni javasolják a füstölt, feldolgozott, tartósított, mesterséges adalékokat, színezékeket, aromákat, édesítőket tartalmazó ipari élelmiszereket. Amint Kiss Richárd rámutat, a probiotikumok mérsékelten hasznosak, a tapasztalatok szerint csak átmeneti a hatásuk, a bélflóra összetételét nem változtatják meg, nem feltétlenül járulnak hozzá a kívánt egyensúlyhoz. Hasznosabbnak tartja az olyan diétákat, amelyek a baktériumoknak táplálékul szolgáló prebiotikumokat tartalmaznak. A vezető kutató végszava: drága mikrobiom vizsgálat helyett dietetikussal érdemes fel- venni a kapcsolatot és konzultálni arról, hogy az ismert betegségek fényében az adott élethelyzetben milyen étrendet javasolt követni.

A túl steril gyerekkori környezet nem kedvez a változatos mikrobiomnak. Az állandóan fertőtlenített környezetben felnövő gyerekek immunrendszere nem találkozik elegendő kihívással, ami nagyobb hajlamot eredményezhet az allergiás reakciókra, asztmára és más túlérzékenységi reakciókra. A bélflóra fejlődését az anyatejes táplálás mellett a természetes környezet, a szabadtéri játék és a kisállatok jelenléte is segítheti. Kiss Richárd további példaként említette, hogy a császárszüléssel világra hozott babákat számos szülészeten az anya hüvelyi váladékával kenik be, hogy ők is részesüljenek a hüvelyi szülés során természetesen átvett baktériumokból, amelyek fontosak lehetnek a csecsemő mikrobiomjának kialakulásához.

Széklettranszplantációt Magyarországon is alkalmaznak bizonyos típusú, antibiotikumra nem reagáló baktériumfertőzés okozta vastagbélgyulladás esetén. Egy egészséges embertől kapott, speciális szuszpenziós készítménnyé alakított székletet juttatnak a bélrendszerbe vékonybél-, vagy gyomorszondán át, esetleg vastagbéltükrözés segítségével. A székletben lévő egészséges baktériumflóra kiszorítja a káros baktériumtörzset, és néhány nap alatt helyreállítja a bélflórát. „Székletbaktérium-terápiát” az állatvilágban ösztönösen is folytatnak. Számos állatfajra, például elefántokra, vízilovakra, koalákra is jellemző, hogy megeszik anyjuk ürülékét, mert így jutnak hozzá olyan bélbaktériumokhoz, amelyek a növényi rostok hatékony emésztéséhez, az egészséges bélflórához és az immunrendszer kialakulásához szükségesek.

Probiotikum és prebiotikum. A probiotikumok olyan élő baktériumokat tartalmaznak, amelyek közvetlenül a bélflórába jutnak. Rendszerint probiotikumokat adnak antibiotikum kúrák kiegészítéseként, hogy legalább részben ellensúlyozzák azt, hogy az antibiotikumok a legyőzendő fertőző baktériumok mellett a bélflóra jó baktériumait is károsítják. A túlzott probiotikum-fogyasztás vagy néhány baktériumtörzs folyamatos, nagy mennyiségben történő bevitele a mikrobiom egyensúlyának felborulásához is vezethet. Ha egy adott törzs túlsúlyba kerül, az csökkentheti a mikrobiom változatosságát, és kiszoríthat más, szintén jótékony baktériumokat. Természetes módon tartalmaznak probiotikumokat a hagyományos erjesztéssel készült ételek, mint az élőflórás joghurt és kefir, a hőkezelés nélkül készült élőflórás sajtok, a savanyú káposzta. A prebiotikumok olyan rostok és tápanyagok, amelyeket a gyomor nem képes megemészteni, ezért emésztetlenül jutnak el a vastagbélbe. Itt a bélflórában élő baktériumok fermentálják, vagyis táplálékként hasznosítják őket, ami elősegíti a bélflóra egyensúlyának fenntartását és támogatja a jótékony baktériumok szaporodását. Prebiotikus alapanyagok közé sorolják a vöröshagymát, fokhagymát, póréhagymát, spárgát, almát és banánt, bogyós gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonákat, csicseriborsót, lencsét és egyéb hüvelyeseket, a lenmagot, a chia magot, a diót és a mandulát is.

A cikk a Rákgyógyítás Magazin 62., 2024/3-4. számában jelent meg, szerző: B. Papp László. A hirdetések nélküli országos magazin negyedévenként 15 ezer példányban jut el az onkológiai centrumokba. A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tudományos partnerségével, az Alapítvány a Daganatos Betegek Gyógyításáért és Rehabilitációjáért kiadásában megjelenő ingyenes lap a tévhitek ellen küzd, s olyan témákat dolgoz fel, amelyek meghatározzák a rákbetegek mindennapjait: kezelések, terápiás lehetőségek, mellékhatások csökkentése, klinikai kutatások, a betegség lelki vonatkozásai, példaadó betegtörténetek.