Sugárterápia: tumorpusztítás és tüneti kezelések

Felhívjuk figyelmét, hogy ez a cikket több mint 7 éve tettük közzé, a benne szereplő információk mára elavultak lehetnek. Javasoljuk, hogy az Ön által keresett témában nézze át frissebb cikkeinket is!

Szinte össze sem lehet hasonlítani a néhány évtizeddel ezelőtti sugárterápiát a mostanival. A sugárterápiás szakemberek ma sokkal precízebben tudják megcélozni a tumorokat, s hatékonyabban képesek megvédeni az egészséges szöveteket és szerveket mint korábban. Ennek köszönhetően úgy tudják jelentősen növelni a daganatok elpusztításához szükséges sugárdózist, hogy eközben a mellékhatások nem nőnek. A Rákgyógyításnak elismert sugárterápiás főorvosok nyilatkoztak szakterületük változásairól.

Sokkal több daganatos beteg gyógyításában játszik szerepet ma a sugárterápia mint néhány évvel ezelőtt, a becslések szerint a rákbetegek mintegy 60 százalékánál van szükség sugárkezelésre önmagában vagy komplex terápia részeként. A szám emelkedéséhez hozzájárul, hogy ma több helyen érhető el sugárterápia mint korábban, másrészt a tendenciát erősítik az egyes terápiák ötvözésének kedvező tapasztalatai és a technikai fejlődés is.

Sugárterápiára akkor is sor kerülhet, amikor már nincs esély a daganat teljes elpusztítására. Ekkor a cél a panaszok csökkentése: a tumor megkisebbítése enyhítheti a tüneteket, az egyes szervek elzáródásából adódó problémákat, s a sugárkezelésnek – például csontáttétek megjelenésekor – jelentős fájdalomcsillapító hatása is van. A sugárterápiát nemcsak daganatok ellen vetik be: a besugárzás egyes pajzsmirigybetegségekben a szteroidkezelés alternatívája lehet, de jó eredménnyel alkalmazzák a reumatikus panaszok, ízületi kopások és porcmeszesedés kezelésében is.

A rák kezelése ugyanakkor komplex feladattá vált: az optimális, személyre szabott terápia meghatározása az onkológiai centrumokban egy olyan orvoscsoport, az onkoteam feladata, amelyben a sebész, a klinikai onkológus és a sugárterápiás szakember közösen határoz, fontos szerepe van a szövettani mintákat értékelő patológusnak és a képalkotó vizsgálatokért felelős radiológusnak is, s ha szükséges, pszichológus is bekapcsolódik a munkába.

Kombinált kezelések, összeadódó hatékonyság

– Ma a daganatsebészek nemcsak azt mérlegelik, mennyire lehet hatékony saját eszköztáruk a tumor elleni harcban, hanem optimális esetben azt is felmérik, a kemoterápiás és sugárterápiás lehetőségek mennyiben segíthetik elő vagy egészíthetik ki az operáció sikerét – érzékelteti dr. Horváth Ákos, a Debreceni Egyetem Sugárterápiás Tanszékének docense az egyes szakmák összefonódásának jelentőségét. E szakmai mérlegelésnek a szervezeti kerete az onkoteam, ahol a különféle szakterületek tapasztalt orvosai a beteg számára személyre szabott, optimális kezelési tervet állítanak fel.

Egy műtét előtti sugárkezelés következtében a daganat megkisebbedhet, így az operáló orvos nagyobb eséllyel tudja eltávolítani a tumort vagy lehetősége nyílhat szervmegtartó műtét elvégzésére. A műtét utáni besugárzás célja az esetleg visszamaradt daganatsejtek elpusztítása, ezzel a kiújulás és a későbbi áttétképződés kockázatának csökkentése. Vannak olyan esetek is, amikor a sugárkezelés önmagában vagy kemoterápiával kombinálva akár teljes értékű alternatívája lehet a szikének: a kockázatok és a várható hozadék alapos mérlegelése után ilyenkor az onkoteam a műtét helyett javasolja a sugárterápiát.

Horváth Ákos arról tájékoztat: ez utóbbi eshetőség leginkább olyan betegeknél fordul elő, akiknél az operáció súlyos funkciókárosodást okozna, jobban megnehezítené a beteg további életét, mint amennyi előny remélhető tőle. Egyes gégerákok, nyelőcsődaganatok vagy prosztatatumorok esetében emiatt ma nagyobb a sugárterápia szerepe mint korábban, de némely bőrdaganatok kezelésére is sugárkezelést ajánlanak. A szakember olyan példákat is említ, amikor kifejezetten csak sugárral lehet beavatkozni: egyes szemdaganatokat Debrecenben például beültetett sugárforrásokkal kezelnek, a speciális, úgynevezett gammakéssel elvégzett pontbesugárzás pedig akkor segíthet, ha egy idegrendszeri tumor sebészi feltárását túl kockázatosnak ítélik.

Nemcsak a műtéttel, hanem a kemoterápiával is összehangolják a besugárzásokat.

– Korábban jobban elkülönültek a módszerek, s dönteni kellett, hogy egy adott beteg kemoterápiát kap vagy sugárkezelést. Ma már tudjuk, hogy a kettő ötvözése sok esetben sokkal hatékonyabb mint az egyik vagy a másik kezelés önmagában – jelenti ki Horváth Ákos. Magyarázatként elmondja: egyes kemoterápiás gyógyszerek hatására a tumor sugárérzékenysége nő. Ez azt jelenti, hogy ugyanakkora dózisú besugárzással nagyobb tumorpusztító hatás érhető el, illetve egy adott cél eléréséhez elegendő kisebb sugárdózis bevetése is. A komplex kezeléssel a hatékonyság fokozódik, ám az egyes kezelési formákra jellemző mellékhatások nem adódnak össze.

Eloszlatni a tévhiteket

– Kihullik-e a beteg haja és a sugár veszélyezteti-e a családtagokat? – eleveníti fel a leggyakrabban elhangzó kérdéseket dr. Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Osztályának vezetője. A válasszal sem marad adós: hajhullásra csak a koponya besugárzása esetén kell számítani (a kemoterápia is okozhat hajhullást, ám sokan inkább a sugárral kapcsolják össze), a beteg környezetét pedig nem veszélyezteti a kezelés, mivel önmaga nem válik sugárzóvá – néhány speciális izotópos kezelés esetében merülhet fel ennek az eshetősége, ám ekkor erre mindig felhívják a beteg figyelmét.

Amint arra Polgár Csaba kitér, sugárterápia alatt nem egyetlen módszert értenek, hiszen többfajta berendezés és kezelési protokoll létezik. Alapvető különbség van például a külső és a belső sugárforrásból történő kezelések között. A külső besugárzást teleterápiának, távolbesugárzásnak nevezik, míg belső sugárzásról vagy brachyterápiáról akkor van szó, amikor a sugárforrást a daganatba vagy annak  közvetlen környezetébe helyezik, amely ott célzottan képes a hatását kifejteni.

Polgár Csaba rámutat: mivel nincs minden onkológiai centrumban sugárterápiára lehetőség, illetve az országban nincs ele- gendő sugárterápiás szakorvos, a nagyobb intézetekből a szakembereket rendszeresen hívják más kórházakba is konzíliumra, hogy ott az onkológusokkal, sebészekkel, patológusokkal, radiológusokkal közösen beszéljék meg a betegek terápiás tervét.

Nemcsak az számít ugyanis, hogy milyen kezelést kap egy páciens, a daganatellenes terápiák egymáshoz viszonyított sorrendjének és időzítésének is fontos szerep jut. Részben ez is az oka annak, hogy felértékelődött a részletes diagnózis jelentősége, azaz a kezelésre váróknak sok laboratóriumi és képalkotó vizsgálaton kell részt venniük. Ezt a betegek olykor időpazarlásként élik meg, ám ezek a vizsgálatok a zálogai a helytálló helyzetfelmérésnek és a legnagyobb valószínűséggel hatékonynak bizonyuló terápia összeállításának.

– A képalkotó vizsgálatok azt szolgálják, hogy minél pontosabb képet kapjunk a tumor elhelyezkedéséről és a környező szervekkel való viszonyáról. Ezt a kezelés során is folyamatosan ellenőriznünk kell, mert egy több héten át tartó sugárkezelés során változik a daganat mérete, a beteg esetleges testsúlyváltozásával összefüggésben módosulhat a tumor elhelyezkedése, s ezt ráadásul a béltartalom vagy a hólyag telítettsége is befolyásolhatja – említ példákat Polgár Csaba azokra a körülményekre, amelyekre nap mint nap tekintettel kell lenni a terápia kivitelezése során.

1/4 A sugárterápia alkalmazása
2/4 Kombinált kezelések, összeadódó hatékonyság
3/4 Eloszlatni a tévhiteket
4/4 Mellékhatások, várt és nem várt reakciók

Mellékhatások, várt és nem várt reakciók

– A dóziseloszlásról fizikusok bevonásával készülnek minden betegnél pontos számítások – kapcsolódik a gondolatmenethez dr. Hideghéty Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Onkoterápiás Klinikájának egyetemi docense. A hatékonyság növekedését azzal érzékelteti: amíg régen általában 40-60 Gy (Gray a sugárdózis mértékegysége) volt a maximális sugármennyiség, amit valaki kaphatott, ma a kifinomultabb technikákkal 70-80 Gy összdózis is leadható a céltérfogatra, mert a környező szervek terhelése így is kisebb mint korábban.

– Régen egyszerűen a csontos pontokhoz viszonyított mezőhatárokat határoztunk meg, egy viszonylag nagyobb, téglatest jellegű térfogatot sugaraztunk be, amibe sok sugárérzékeny szerv is bekerült. Ma már nemcsak szabályos geometriai formákra tudjuk alakítani a sugármezőt, hanem a céltérfogat alakjához – érzékelteti a különbséget a szegedi docens.

A kezelési terv kialakítása ugyanakkor ma is kompromisszumot kíván: a sugár útjába kerülő ép szövetek terhelését most sem lehet nullára redukálni. Ezért is fontos az egyes szakmák együttműködése, hiszen a sugárterápiás orvosnak a pusztítandó tumor mellett figyelembe kell vennie a kísérőbetegségeket is.

– A sugárterápiát övező félelmek jelentős része abból adódik, hogy az emberek rettegnek a mellékhatásoktól – mondja a szakember. Gyakran nemcsak tévhiteket, hanem egyenesen rémhíreket is el kell oszlatniuk az orvosoknak, amikor először találkoznak az onkoteam által sugárkezelésre rendelt betegükkel.

– Aki a családjában vagy környezetében  ismert sugárterápián átesett beteget, rendszerint még azokat a mellékhatásokat látta, amelyeket a húsz-harminc évvel ezelőtt használatos gépek okoztak. Akkoriban jóval nagyobb volt a sugárkárosodása a védendő szerveknek is, ezért mind a külsőleg látható, mind a szerveket roncsoló mellékhatások súlyosabbak voltak mint ma – magyarázza Hideghéty Katalin.

– Az, hogy mi tudjuk, tíz-húsz évvel ezelőtt mennyivel rosszabb volt egy sugárkezelésen átesni, nem vigasztalja azokat, akik ma kénytelenek ezt átvészelni. Éppen ezért fontos megtenni mindent annak érdekében, hogy a terápia negatív következményeit mérsékelni, a kezelés káros testi és lelki hatásait csökkenteni lehessen. A betegeket fel kell készíteni a várható mellékhatásokra, de ide tartozik az is, hogy saját gyakorlatunkban természetképek, halk zene segíti az ellazulást, a gyerekeknek laptopon mesefilmet vetítünk – említ néhány intézeti praktikát a docens, amivel próbálják barátságosabbá tenni a félelmetes méretű sugárkészüléket, amellyel a kezelés néhány percére egyedül hagyják a beteget.

– Fontos, hogy a betegek merjenek kérdezni, értsék mi miért történik velük, mert ezáltal tudnak partnerként együttműködni az eredményes terápiáért. Ez a kulcsa annak is, hogy csillapodjon a bennük felhalmozódott feszültség, s nőjön az orvosukba és a kezelésekbe vetett bizalmuk – fogalmaz Hideghéty Katalin.

Az összeállítás a Rákgyógyítás magazin 4. számában jelent meg. A Tűzmadár Alapítvány által kiadott országos magazin negyedévenként 10 ezer példányban jut el az onkológiai centrumokba. Az ingyenes lap cikkeiben, riportjaiban és interjúiban a tévhitek ellen küzd, s olyan témákat dolgoz fel, amelyek meghatározzák a rákbetegek mindennapjait: kezelések, mellékhatások, klinikai kutatások, a betegség lelki vonatkozásai, a családi kapcsolatok alakulása.

Kapcsolódó cikkek:
Sugárkezelés: felkészülni testben és lélekben
Sugárterápia a tumorok ellen
Sugárkezelés és kemoterápia: a félelmetes gyógymódok
Rettegett hányinger: hogy kerülhetjük el?
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja

Cimkék

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top