Szacsvay László 5 évvel ezelőtt szembesült a rosszindulatú daganatos betegség diagnózisával, ám hála a korai felismerésnek, s beavatkozásnak, hamar felépült a betegségből, s immár bízik abban, hogy végleg leszámolt a rákkal. A 2010-es prosztatakampány révén a színművész először áll a nyilvánosság elé és vall egykori betegségéről, így hívva fel a férfiak figyelmét a prosztatavizsgálat jelentőségére. Szacsvay László hangsúlyozza: a férfiak szűrése a nők felelőssége is, hogy ha már párjuk struccpolitikát folytat, legalább ők igyekezzenek rávenni arra társaikat, hogy menjenek el az urológushoz. (Korábbi években például Bodrogi Gyula, Garas Dezső és Fábry Sándor is vállalt hasonló részvételt.)

A halogatás a legrosszabb taktika

A legtöbb férfi fél orvoshoz fordulni. Gyakran a büszkeség tartja távol őket a rendelőtől, még maguknak sem szívesen vallják be, ha baj van. Sokszor otthon magukba roskadva, esetleg kétségbeesetten őrlődnek a problémán. Amint arról a Rákgyógyításon is többször írtunk, egy kivizsgálást halogatni minden élethelyzetben a lehető legrosszabb taktika. Ha ugyanis nincs komoly baj, akkor kár hetekig, hónapokig idegeskedni ahelyett, hogy gyorsan megoldanánk a problémát. Ha pedig netán egy komoly betegség áll a panaszok hátterében, ismét lépni kell, mert az pedig magától nem fog elmúlni, csak rosszabbodni. Egy diagnózistól vagy beavatkozástól való félelem tehát nem lehet magyarázat az orvosi rendelőtől való távolmaradásra – sokszor emiatt a késlekedés, halogatás és időhúzás miatt válik valóban végzetessé egy elváltozás, s következik be mintegy önbeteljesítő jóslatként tragédia.

A prosztatavizsgálattól egyik férfinak sem kell tartania. Az ilyenkor szokásos rutin fizikális vizsgálat mindössze egy percig tart, s nem nevezhető fájdalmasnak sem, a vérben pedig a laboratóriumban PSA tumormarker (prosztataspecifikus antigén) ellenőrzést végeznek, amely viszonylag megbízható előrejelzője egy daganatos elváltozásnak (egy átlagosnál magasabb PSA érték ugyanakkor nem jelent automatikusan tumort, az értéket például prosztatagyulladás is megemelheti). A kampány arra hív fel: az 50 év feletti férfiaknak – tünetmentesség esetén is – minden évben ajánlatos felkeresni az urológusukat.

Prof. dr. Pajor László, a Magyar Urológusok Társaságának elnöke elmondta: Magyarországon a statisztikai adatok szerint évente a prosztata megnagyobbodás tüneteivel mintegy 400 ezer férfi szorul kezelésre. A probléma nagyságát jelzi, hogy a 30-40 éves férfiak 10-25 százalékát, az 50 év feletti férfiak 50 százalékát, a 70 év felettiek 75 százalékát, a 80 év felettiek 90 százalékát érinti maga az elváltozás. Minden harmadik férfinél jelentkezik kisebb-nagyobb vizeletürítési, illetve vizelettartási probléma 50 éves kor felett. A kellemetlen tünetek leggyakoribb oka a prosztata jóindulatú megnagyobbodása.

A prosztatarák megszelídíthető

A prosztatarák a tüdőrák után a második leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat. A betegek száma az egész világon – így hazánkban is évről évre nő. Világviszonylatban a felmérések szerint 3 percenként egy ember esik a prosztatarák áldozatául. Hazánkban évente 3500-4000 új beteget regisztrálnak. A szűrés mintegy húsz százalékkal csökkentheti a halálesetek számát. A prosztatarák előfordulási gyakorisága a korral nő, s a 75. életév felett éri el a csúcsot.

A prosztatarák ugyanakkor a „megszelídíthető” daganatok közé tartozik: ma már az előrehaladott stádiumban is van lehetőség olyan korszerű kezelésre, amelynek segítségével a daganat további növekedése, terjedése lassítható és a beteg életminősége kedvezően befolyásolható.

A prosztatarák lefolyása ugyanis igen hosszú, sőt hosszú ideig nem is okoz tünetet, panaszt és a beteg életminősége sokáig nem romlik. Ugyanakkor előrehaladott stádiumban már okozhat vérvizelést, fájdalmas vizeletürítést, s minden olyan tünetet, amit az igen gyakori, de jóindulatú prosztata megnagyobbodás is okoz. Az áttétes stádiumban viszont már csontfájdalmak uralják a képet.

Kapcsolódó cikkek:
Prosztatarák
Csontáttétek
Fájdalomcsillapítás: lehetséges és kötelező!
Prosztatarák: életmentő kontrollvizsgálatok
Prosztatarák: az elhízás növeli a kockázatot
Kemoterápia: módszerek és gyógyszerek
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni

Olvasóink kérdései, orvosaink válaszai a prosztatarákról:
Prosztatarák besugárzása, beültetett sugárforrás
Prosztatarák Gleason score
Prosztatarák csontáttéttel: évek vagy leépülés?
Prosztatarák, 12 év, csontáttét
Prosztata: PSA és CT kép
Prosztatarák, csontvizsgálat
Prosztata: csontáttét 12 év után
Prosztatavizsgálat, PSA szint
Csontáttétes prosztatarák műtéte
Prosztatarák, bélpanaszok
Prosztatarák PSA szintje
Prosztatarák gyógyszerei
Prosztatarák kezelése
Prosztatagyógyszer: nem kell tovább szedni?
Prosztatarák
Csontáttétes prosztatarák?
Pathológiás dúsulás a csontokban
Prosztatarák és PSA
Prosztatarák drága kezelése?
Rosszindulatú prosztatarák csontáttéttel
Csontáttétes prosztatarák végstádiuma
Előrehaladott prosztatarák
Rosszindulatú prosztatarák
Prosztatarák hasnyálmirigy áttéttel
Prosztatarák csontáttéttel
Áttétek, nagy fájdalmak
Csontáttét fájdalmai
Eredményre várva
Prosztatarák és mellnövekedés
Prosztatarák és elhízás
Prosztatarák 39 évesen
Prosztatarák kezelése