– Ami mindenre jó, az semmire sem való – fogalmazza meg alaptételét dr. Lugasi Andrea, utalva azokra a hirdetésekre, amelyek egy-egy terméket a cukorbajtól az epilepszián át a rákmegelőzésig mindenre alkalmasnak állítanak be.

– Ha egy vitaminnak vagy étrend-kiegészítő kapszulának bizonyított daganatellenes hatása lenne, akkor az egy olyan erős hatóanyag-tartalmat feltételezne, amelyet veszélyessége miatt nem lehetne úton-útfélen, drogériában, benzinkúton, gyógynövényboltban vagy éppen termékbemutatókon bárki által, orvosi felügyelet nélkül sem árulni, sem megvásárolni – hívja fel a figyelmet az előadó.

Mi gyógyszer és mi nem?

Gyógyszernek csak azok a készítmények nevezhetők, amelyeket a hatóság – Európában az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), illetve Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) – szigorú vizsgálatok, a hatékonyság és biztonságosság értékelését követően gyógyszerként ismer el, s gyógyszertörzskönyvet kapnak.

2005-ig Magyarországon létezett egy sajátos kategória, amelybe a „gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények” tartoztak. A szabályozás átalakulásával ezek besorolása változott, az ebbe a csoportba tartozó termékek egy része orvosi recept nélkül kiadható gyógyszerré vált, más részüket étrend-kiegészítőként vagy kozmetikumként forgalmazzák tovább, új kategóriaként pedig bevezették a „hagyományos növényi gyógyszer” fogalmát. Az „irodalmi alapokon nyugvó növényi gyógyszereknél” a gyártónak vagy forgalmazónak bizonyítania kell, hogy a gyógyszer hatóanyaga legalább 10 éve jól megalapozott gyógyászati felhasználással rendelkezik Európában, s a hatóanyag elismert hatásossággal és elfogadható biztonsággal rendelkezik. A „hagyományos növényi gyógyszereknél” pedig elvárás, hogy a növényi gyógyszer legalább 30 éve használatban legyen, s 15 éve Európában is alkalmazzák.

– Ezek a készítmények természetes eredetű anyagokat tartalmaznak, kedvező biológiai hatással rendelkeznek, s orvosi előírás nélkül is alkalmazhatók, mert bizonyított, hogy előírásszerű használat esetén nem okoznak egészségügyi ártalmakat. Ezen bárki által hozzáférhető gyógyszerek hatása tehát tudományos ismeretek vagy tudományos értékelés alapján bizonyított, viszont mivel szabadon megvásárolhatók, értelemszerűen csak kisebb egészségügyi problémákra jelenthetnek gyógyírt, súlyos betegségek meggyógyítására nem alkalmasak, s bizonyított daganatellenes hatásuk sincs – mutat rá e termékkör korlátjaira Lugasi Andrea.

Mire szolgálnak a tápszerek?

Lugasi Andrea

A daganatos betegségek vonatkozásában külön említést kell tenni a speciális, gyógyászati célra szánt tápszerekről. Ezek olyan különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek, amelyek speciális eljárással, kifejezetten beteg emberek diétás ellátására készülnek és orvosi felügyelet mellett használandóak. Olyan betegek kiegészítő vagy kizárólagos táplálására szolgálnak, akiknél a természetes eredetű tápanyagok felvétele, emésztése, felszívódása, feldolgozása vagy kiválasztása korlátozott, csökkent vagy zavart, valamint más, orvosilag meghatározott tápanyagszükséglet áll fenn, ami nem biztosítható a hagyományos étrend megváltoztatásával, más különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerrel vagy e kettő kombinációjával. „Be tudják bizonyítani, hogy többet tudnak, mint a vajas kenyér” – fordítja le a bonyolult jogszabályt közérthető nyelvre Lugasi Andrea.

Speciális gyógyászati tápszerek például a szondatápszerek vagy a daganatos betegek kóros mértékű fogyását ellensúlyozni hivatott, az orvos által receptre felírható készítmények is. Ezeken kívül léteznek recept nélkül megvásárolható – s a daganatos betegek számára nagyon nagy intenzitással hirdetett – tápszerek is. Lugasi Andrea hangsúlyozza: minden beteg számára a legfontosabb, hogy változatosan és egészségesen étkezzen, kiegészítő termékekre akkor lehet szükség, ha a normális táplálkozás valami miatt akadályba ütközik. Nem igaz tehát, hogy minden daganatos betegnek indokolt tápszereket fogyasztania. Fontos azt is leszögezni, hogy a tápszereknek nincs – még a kimondottan a daganatos betegek számára kifejlesztett tápszereknek sincs – daganatellenes hatásuk, tehát nem tekinthetők rák- gyógyszereknek. Ha egy reklám mást sugall, azt gyanakvással kell kezelni.

És a káosz: étrend-kiegészítők

A legnagyobb félreértések és visszaélések az étrend-kiegészítők piacát jellemzik. Ezeket a termékeket forgalomba hozatal előtt ugyanis sehol, senki nem ellenőrzi. A gyártóknak, forgalmazóknak elegendő csak regisztrálniuk a termékeket, beadni róluk a dokumentációt és szavatolni, hogy nem károsak az egészségre. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) honlapján elérhető a regisztrált étrend-kiegészítők listája: a lajstrom jelenleg 800 oldalon keresztül sorolja a különféle termékeket. A piac gyakorlatilag áttekinthetetlen.

A termékek hirdetéseiben sokszor elhangzik: a készítményt az OÉTI engedélyezte és közlik a hivatkozási számot is, ezzel sugallva azt, hogy megbízható termékről van szó. Ez már önmagában csúsztatás! Az OÉTI nem vizsgál és nem engedélyez semmilyen étrend-kiegészítőt! Az OÉTI jogszabályban rögzített feladata mindössze annyi, hogy a gyártó vagy a forgalmazó által beadott iratok alapján regisztrálja a termékeket és adjon egy nyilvántartási számot. A bejelentés során az OÉTI szakemberei a termék dokumentációját ugyan áttanulmányozzák, s ha abban találnak kockázatosnak vélt hatóanyagot, erről értesítik a tisztiorvosi szolgálatot, amely utólag(!) intézkedhet a forgalmazás betiltásáról.

A beadott dokumentáció valóságtartalmát azonban nem tudják vizsgálni! Tehát – ha a terméknek nincs megfelelő minőségbiztosítási tanúsítványa – nem lehet tudni, hogy valóban az és olyan minőségben van-e a dobozokban, amit a forgalmazó állít. Az OÉTI interneten elérhető listájában szereplő termékek melletti „zöld pipa” jelölés tehát semmiféle minősítést nem takar, csak annyit jelez, hogy az adott termék nincs betiltva. A betiltott étrend-kiegészítőkről egyébként önálló lista is megtalálható az OÉTI honlapján.

Reálisan mérlegelni

Maguk az étrend-kiegészítők természetesen nem ördögtől való termékek, közöttük sok hasznos készítmény is található. Például sok egyszerű C- vagy D-vitamin is étrend-kiegészítőnek számít. Sok efféle terméket ugyanúgy ellenőrzött gyógyszercégek állítanak elő, mint a gyógyszereket.

Gond akkor van, amikor egy étrend-kiegészítőről többet állítanak, mint amire az valójában képes. A fokhagyma- és céklatablettától a cápaporcon, korallkapszulán és keserűfűn keresztül, a különféle gomba és tengeri alga kivonatig mintegy 15 ezer termék lelhető fel az étrend-kiegészítők között. Fajtájától, márkájától, származási helyétől függetlenül mindre igaz: daganatellenes hatását egyiknek sem bizonyították! Önmagában is gyanút kell, hogy keltsen, ha egy termékről általánosságban azt mondják, hogy hathat a rák ellen. Olyan betegség, hogy rák, ugyanis nem létezik: ez legalább kétszázféle, alapvető biológiai tulajdonságaiban különböző rosszindulatú daganat gyűjtőneve. Az engedélyezett onkológiai gyógyszerek között sincs olyan, ami minden betegnek előnyös lenne, biztosak lehetünk abban, hogy a kontroll nélkül gyártott csodabogyók között sincs.

Gyógyerő, mint egy kiflinek

– Az étrend-kiegészítők sokszor álcázzák magukat: úgy néznek ki, mintha gyógyszerek lennének, gyógyszernek látszó dobozban árulják őket, sok esetben tabletta vagy kapszula formátumúak. De ezek nem gyógyszerek, sőt a legtöbb esetben a különféle kapszulákról nem is lehet tudni, hogy az igazi gyógyszerekkel milyen kölcsönhatásba léphetnek.

– Az étrend-kiegészítő, mint a neve is jelzi, arra jó, hogy az étrendemből az esetlegesen hiányzó összetevőket pótolja. Tessék mondani, a cápaporc vagy az az ázsiai növény, aminek a nevét sem tudom kimondani, vajon valóban hiányzik az én étrendemből? – teszi fel a kérdést Lugasi Andrea. – Miért gondoljuk, hogy az Ázsiából, Afrikából, Dél-Amerikából származó gyógynövényekre van szükségünk? Fogalmunk sincs, hogy valójában mi van a dobozokban, azt hol gyártották, ellenőrizte-e valaki, milyen növényvédőszereket, hatásfokozó illegális gyógyszermaradványokat tartalmaz egy-egy csodakapszula – sorjázza a korábbi évek negatív tapasztalatai nyomán a kétségeket Lugasi Andrea.

– Az étrend-kiegészítők valójában élelmiszernek számítanak. Ahogyan a reggeli kiflinktől sem várjuk el, hogy meggyógyítja a daganatunkat, ez egyetlen étrend-kiegészítőtől sem várható. Sokszor mondják, hogy az étrend-kiegészítőnek élettani hatásai vannak. De ez bármire igaz: amit lenyelünk, annak élettani hatása van. Ha gyógyiszapot kanalazunk, annak is. Csak nem biztos, hogy ez a hatás kedvező számunkra.

Ne a szóbeszédre alapozzon!

Sokak részéről elhangzik, hogy nem bízik a gyógyszerekben vagy nem úgy szedi a gyógyszereit, ahogyan az orvos rendelte. Eközben pedig sokan hallgatnak a szomszédasszonyra, a rokonokra vagy rosszabb esetben a termékeket áru- sító ügynökökre, akik leletek ismerete, orvosi tudás nélkül, magabiztosan megmondják, hogy mire van szüksége a betegnek.

Lugasi Andrea azt tanácsolja: mielőtt valaki egy terméket szedni kezd, beszélje meg a kezelőorvosával is. Érdemi szakmai értékelést legtöbbször ugyan nem várhat az orvostól, hiszen az étrend-kiegészítők döntő többségéről semmilyen orvosi publikáció nincs. Mégis tapasztalatai alapján vala- milyen iránymutatást ad- hat az orvos. Legkevésbé termékbemutatókon, s olyan „egészségnapokon” szabad bármit megvenni, ahol a résztvevőkre erőszakosan rábeszélik az ügynökök a készítményeket. Akkor már jobb egy gyógyszertárba betérni, ahol a gyógyszerész más gyógyszereink ismeretében legalább abban segítséget nyújthat, hogy a ható-anyagok lehetséges kereszthatásai miatt mit ne együnk meg semmiképp – hogy ha már nem használ egy termék, legalább ne ártson.