Korábban is gitárjával együtt ment az onkológiai kezelésekre Gazsi Zoltán, hogy a nővéreknek és a betegtársaknak is erőt adjon játékával, illetve önmaga figyelmét elterelje a kezelésekről és a mellékhatásokról. A Gazsi Zoltánról korábban írt riportunk itt olvasható. A nyáron egy koncertsorozatba fogott, az egyik alkalmat barátaival rögzítették is. A helyszín a Szent László Kórház onkológiai centruma mellett az osztály egykori betege, Esterházy Péter író családjának támogatásával a betegek számára kialakított, a páciensek feltöltődését, pihenését segítő park.

„Nem örülünk az apropónak, mert nekünk nem itt kellene lenni. De amint az egyik nővér írta nekem, az életben vannak szép és rossz pillanatok, de mindegyiket jól meg kell élni. És mi azon vagyunk, hogy ami adatott, abból a legjobbat hozzuk ki. Nagyon fontos, hogy itt vagyunk mindannyian, ezzel példát is akarunk mutatni, hogy nem szabad dugába dőlni és saját nehézségeinkbe beleszomorodni, hanem meg kell próbálni mindent kihozni belőle, ami a legjobb. Belekerültem ebbe az élethelyzetbe, nem így terveztem én sem, hogy itt legyek, de hihetetlen módon megerősíti a családot, és annyira szép pillanatok jönnek ebből az egészből, amit nem is gondoltam volna korábban” – mondta bevezetőjében Gazsi Zoltán.

Azzal folytatta: „Én nem tudok gitározni. Gondolkodtam rajta, hogy érdemes-e megvárni, hogy majd akkor koncertezzünk, amikor már tudok gitározni, de nem tudni, hogy ez az idő mikor és hogyan jön el. Ehelyett inkább minden stádiumban csináljuk, amit tudunk, azután szépen lassan belejövünk.”

„A koncert alatt hihetetlen élményben volt részem: az együtt zenélés Tilda és Fruzsi lányaimmal és Valentino gitárművész barátommal felül tudta írni a masszív hányingert, amit a kemoterápiás kezelés okoz. Hatékonyabbnak bizonyult bármilyen hányingercsökkentő injekciónál vagy tablettánál. Öröm volt látni, hogy zenénkkel egy órára különleges hangulatot tudtunk teremteni, és ezzel picit hozzájárultunk a betegek gyógyulásához, az orvosok és nővérek feltöltődéséhez.”