A 2024 elején kiadott „Egészségügyi szakmai irányelv – a dohányzásról való leszokás támogatásáról” részletesen foglalkozik a dohányzás hazai helyzetének összes lényeges és aktuális vetületével, köztük az alternatív dohánytermékek gyors terjedésével, és ennek veszélyeivel

„Rendkívül aggasztó tendencia, hogy miközben a hagyományos dohánytermékek fogyasztása Magyarországon nem az elvárható ütemben csökken, az új típusú dohány- és nikotintartalmú élvezeti termékek fogyasztása világszerte, így hazánkban is gyorsan terjed. Ez utóbbiak ugyanis hosszú távon nem csökkentik, hanem növelik a dohányzók számát, hiszen bizonyítottan növelik a rászokás kockázatát” – mutatott rá a dohányzásellenes világnaphoz kapcsolódva szervezett sajtótájékoztatón dr. Fényes Márta tüdőgyógyász szakorvos és leszokástámogató szakember, az Országos Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központ szakmai tanácsadója.

Hozzátette: a 2019-es hazai felmérés idején a lakosságnak még csak 2 százaléka fogyasztott ilyen termékeket, de az egy évvel később készült Eurobarométer adatai szerint ez az arány már 9 százalékra nőtt. Érzékelhető trend, hogy az e-cigaretta elterjedését követő évekhez képest a készüléket az elmúlt pár évben mind nagyobb számban választják azok, akik átszoktak a hagyományos cigarettáról, akik leszokási szándékkal használják, valamint a korábban nem dohányzó fiatalok is. A szakértő megjegyezte: széles körben terjedő tévhit, hogy az alternatív termékekre való átszokással a leszokás „meg is van oldva”. Társadalmi szintű tisztázást igényel a dohányzásról (dohány- és nikotintartalmú termékekről) való leszokás, illetve az átszokás fogalma. A frissített szakmai anyagból ugyanis az is kiderül, bizonyítékok támasztják alá, hogy az e-cigaretta és a hevített dohánytermékek is káros hatással vannak az érrendszerre, a légutakra és az immunrendszerre. Továbbá az e-cigaretta növeli a nikotinmérgezés, az aeroszol belélegzéséből származó toxicitás, az égési sérülések, a tüdőszövet-károsodás veszélyét, és – különösen fiataloknál – a dohányzásra rászokás és a nikotinfüggőség kialakulásának kockázatát.

„Sok a korrigálandó tévhit az e-cigarettával kapcsolatban. Sokan még mindig úgy vélik, hogy ártalmatlan, miközben egyre több egészségkárosító következményére derül fény” – hívta fel a figyelmet dr. Fényes Márta. A szakértő rámutatott: az e-cigaretta folyadékából egyrészt számos összetevő változatlanul kerül a belélegzett aeroszolba, így a légutakba. Másrészt a magas hőmérséklet hatására az összetevők lebomlanak, átalakulnak, és mérgező – többek között rákkeltő, nyálkahártya-irritáló, tüdőszövet-károsító, oxidatív stresszt okozó és krónikus gyulladásos kórkép kialakulását elősegítő – vegyületek jönnek létre.

A hevített dohánytermékek a hagyományos cigarettához hasonlóan károsítják a tüdőt, az ér- és az immunrendszert. Az eszköz által előállított és a légutakba kerülő vegyületek közül sok olyan illékony szerves vegyület (VOC), policiklusos aromás szénhidrogén (PAH) és szervetlen vegyület is előfordul a képződő aeroszolban, amely a hagyományos cigaretta füstjében is megtalálható, ezért az is dohányfüstnek minősül. Az ízesítő adalékanyagaiból és az oldószerből pedig hevítés hatására mérgező vegyületek képződhetnek (pl. formaldehid, acetaldehid, akrolein).

Sokan a hagyományos dohánytermékről való leszokás miatt váltanak az ártalmatlanabbnak vélt alternatívákra, de nem bizonyított, hogy használatukkal csökkenthető az egészségkárosodás kockázata. Pár hét nikotintartalmú termék alkalmi használata után már jelentkezhetnek a nikotinfüggőség jelei, rendszeres használata pedig igazoltan növeli a hagyományos cigarettára való rászokás valószínűségét.

A dohányzás az egyetlen olyan rizikótényező, amelyiknek kiemelkedő szerepe van a négy legnagyobb halálozási arányt mutató betegség – a daganatok, a szívbetegségek, a krónikus légzőszervi betegségek és a diabétesz – kialakulásában. Hazánkban a dohányzás a felelős a halálozások 21 százalékáért, és évente mintegy 27 ezer ember hal meg a dohányzással összefüggő kórállapotok miatt. Ez 3 százalékpontos javulást jelent ugyan 2010 óta, – amelynek fő oka a dohánytermékek folyamatos drágulása és a hozzáférés korlátozása –, de a dohányzásról leszokás intézményes támogatása fejlesztésre szorul.