Amint az MTI összefoglalójából kiderül, a horvát egészségügyi minisztérium, a mellkasi sebészek társasága és a tüdőgondozó intézetek célja, hogy a következő 5-10 évben 20 százalékkal csökkentsék a tüdőrák okozta halálozások számát és ezzel évente több mint 500 életet mentsenek meg. A tervek szerint a dohányosok 50 százalékát vonnák be a programba. Horvátországban évente átlagosan 3000 embernél fedeznek fel tüdőrákot, amelynek leggyakoribb oka a dohányzás. Felmérések szerint az ország lakosságának 31,1 százaléka dohányzik, néhány százalékkal több férfi, mint nő. 2018-ben 3021 tüdőrákos beteget regisztráltak, 2789-en haltak meg a betegségben. Horvátország függetlensége, 1991 óta 80 ezren haltak meg tüdőrákban.

Miroslav Samarzija, a nemzeti program vezető orvosa a sajtónak azt mondta: a tüdőrák szűrése és korai diagnosztizálása lehetővé teszi, hogy amennyiben valakinél daganatot fedeznek fel, azt időben eltávolíthassák. Hozzátette: a rendszeres CT-vizsgálatok 20-40 százalékkal csökkenthetik a veszélyeztetett népesség halálozási arányát, ami azt jelenti, hogy évente több száz ember életét menthetik meg. A daganatos betegségek közül a tüdőrák szedi a legtöbb áldozatot világszerte, így Horvátországban is. A magas halálozási ráta összefüggésbe hozható a szűrés és a korai felismerés hiányával. Bár az orvostudomány jelentős előrelépést ért el a betegség gyógyításában, a tüdőrákosok kétharmadánál már túl késői stádiumban fedezik fel a betegséget. A tüdőrák korai stádiumban szinte egyáltalán nem okoz tüneteket: kezdetben fájdalomérzet sem jelentkezik, hiszen a tüdőben kevés fájdalomérző receptor található. A betegek körülbelül negyedénél semmilyen tünet nincs jelen a diagnózis felállításakor.

Horvátországban hamarosan országszerte 16 intézményben kezdik meg CT-vel történő tüdőszűrést: Zágrábban több kórházban, továbbá Eszéken, Fiumében (Rijeka), Splitben, Varasdon (Varazdin), Zárában (Zadar), Dubrovnikban, Szlavon-Bródban (Slavonski Brod), Verőcén (Virovitica), Pólán (Pula) és Krapinán.