Daganateltávolító műtétet alapesetben kuratív, azaz gyógyító céllal végeznek, hogy általa a szervezetet teljesen tumormentesre tudják operálni.
Előrehaladott, távoli áttétet adó stádiumban a teljes tumormentesség műtéti elérése nem reális célkitűzés, ugyanakkor ezekben az esetekben is lehet létjogosultsága a műtétnek. Ebben a szituációban két alapeset lehetséges: a műtét célja a panaszok mérséklése (ez a gyakoribb) vagy a szervezet tumorterhelésének csökkentése (ez ritkább, nem egyértelmű a megítélése).
Az előrehaladott emlődaganat által okozott panaszok mérséklését az úgynevezett palliatív célú operációk szolgálják. Ezeket indokolhatja, ha a műtét révén meg lehet előzni vagy kezelni lehet esetleges vérzést, kifekélyesedést, fertőzést, a beavatkozást higiénés okok is indokolttá tehetik.
Nincs egységes álláspont arról, hogy ha a betegség 4. stádiumú, azaz az emlőtől távolabbi szerv(ek)ben is kimutatható az áttét, indokolt-e még – az onkológiai gyógyszeres kezelés mellett – az elsődleges melldaganat műtéti eltávolítása. Egyes nemzetközi tanulmányok, amelyek a korábbi eseteket visszamenőlegesen (retrospektív módon) dolgozták fel, az életkilátások javulását – a rosszabbodásig eltelt idő és a teljes túlélési idő növekedését – állapították meg, ugyanakkor ezek az adatok még nem szolgáltattak elegendő információt arról, hogy kinél lehet érdemes ebben a szituációban műtétet végezni.
Ha a daganat távoli szervbe ad áttétet, ilyenkor az esetek egy kis részében megkísérelhető az áttét eltávolítása. Ennek feltétele, hogy egy vagy legfeljebb néhány darab, jól körülhatárolt áttét legyen jelen, továbbá ezek műtéti szempontból elérhető helyen legyenek. Ha sok áttétes góc van a szervezetben, azok közül néhánynak az eltávolítása nem adna túlélési előnyt, a műtéti megterhelés még ronthatna is az állapoton, így ezekben az esetekben az egész szervezetre ható (szisztémás) gyógyszeres kezelés jöhet szóba az emlődaganatos folyamat visszaszorítása, lassítása érdekében.
