Természetes, hogyha egy komoly következményekkel járó műtéti, majd sugárterápiás, kemoterápiás beavatkozás előtt a beteg vagy családtagjai elbizonytalanodnak és szeretnének több szakvéleményt megismerni.
Egy műtétnek, egy sugárterápiás kezelésnek, a gyógyszeres terápiák felvállalásának egyaránt vannak olyan rövid- és hosszabb távú kihatásai, amelyekkel tisztában kell lenni a kezelés megkezdésekor. A betegek bizonytalanságát sok esetben az okozza, hogy a kórházban, szakrendelőben tapasztalt zsúfoltság és időhiány közepette gyakran úgy érzik, nem kaptak választ minden kérdésükre, ezért kétségek maradtak bennük. Más esetben azzal szembesülhetnek, hogy más kezelési stratégiát javasol egyik és másik szakorvos. Mindenekelőtt a kezelőorvossal vagy az osztályvezető főorvossal javasolt átbeszélni a kérdéseket, sokszor egy tisztázó konzultáció elegendő a javaslatok hátterének megértésére.
A daganatellenes kezelésekről sosem egyetlen orvos dönt, hanem az előírások szerint ezt onkológiai munkacsoportnak (onkoteam) kell megtennie, amelynek tagja sebész, onkológus, sugárterapeuta, patológus, radiológus, pszichológus, valamint az adott betegségben még érintett társszakma (neurológia, nőgyógyászat, stb.) képviselője. Ez is jelzi, hogy egy terápiás javaslat előtt sok nézőpontot figyelembe kell venni. Az esetek egy jelentős részében egyértelmű, hogy mely kezelési és ütemezési mód lehet a leginkább célravezető, más esetekben több alternatíva is felmerülhet: az előnyök és kockázatok mérlegelése után végül a betegnek kell kimondania a végső szót. Ilyenkor merülhet fel annak igénye, hogy az elsődleges kezelési javaslattól független szakvéleményt is megismerhessen a beteg, illetve az érintett család.
Minden betegnek elemi joga másodvéleményt kérni. Ennek a költségét az állami intézményekben a társadalombiztosítás állja, viszont a folyamat nem automatikus, utánajárni az érintettnek kell. Az összes rendelkezésre álló lelettel meg lehet keresni egy másik intézményben egy emlődaganatok kezelésében tapasztalattal rendelkező másik szakorvost, aki felkérhető, hogy a leleteket áttekintve, szükség esetén a beteget megvizsgálva, véleményezze a kezelési javaslatot. Fontos, hogy mind az elsődleges, mind a másodlagos szakvéleményt kiállító ellátóhelyen évente sok emlődaganatos beteget lássanak el, nagy tapasztalat legyen az emlőrák gyógyításában. Még mielőtt bármilyen beavatkozás történik, át kell gondolni az esetleges további lépéseket is, az emlőrekonstrukció lehetőségét, a kiújulás kockázatcsökkentésének alternatíváit.
Felmerülhet a dilemma: nem veszi-e zokon a kezelőorvos a második szakvéleményt? Ezt teljesen kizárni nem lehet, ám ha partneri a viszony a kezelőorvossal, akár az ő véleményét is ki lehet kérni arról, kitől kérjünk másodvéleményt. Egy szakmai ajánlással egyszerűbb is lehet a beteg helyzete, mintha informális úton próbálna orvost keresni. Napi probléma ugyanis, hogy az ambulanciáknak, osztályoknak nap mint nap nagyon sok beteget kell ellátniuk, így a mindennapos betegellátásra is kevés a kapacitás. De ez nem szabad, hogy bárkit is eltántorítson attól, hogy a saját életét érintő kérdésben körültekintően tájékozódjon és megalapozott döntést hozzon. Azt ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy nincs sok idő a döntésre, a vacillálásra.
Mivel az írásbeli leletek a beteg rendelkezésre állnak, a diagnózist felállító intézménytől/osztálytól teljesen függetlenül is lehetséges kikérni más szakember véleményét, akár egy magánrendelésen kért konzultáció keretében. Dilemma akkor merülhet fel, ha a két szakvélemény eltér egymástól. A végső döntést mindenképp a betegnek kell meghoznia.
Másodvéleményen kizárólag szakorvosi szakmai vélemény értendő! Nem tekinthető másodvéleménynek azoknak a kuruzslóknak, „csodadoktoroknak”, szellemgyógyászoknak és más ezoterikus és alternatív módszereket propagáló szolgáltatóknak a tevékenysége, akik előszeretettel kínálják termékeiket, szolgáltatásaikat kétségbeesett, súlyos betegeknek, s mondják azt, amit a beteg vagy a családtag hallani szeretne. A rákból nincs könnyű gyógyulás. Aki mást állít, nem mond igazat. Az elvesztegetett idő nem hozható vissza, a kihagyott orvosi terápia nem pótolható, a halogatás miatt bekövetkező esetleges daganatterjedéssel az életkilátások romlanak.
