A külső sugárkezeléseknél a kiindulási alapot az jelenti, hogy mekkora sugárdózis leadása indokolt a hatékony kockázatcsökkentéshez, ezt a sugárdózist osztják utána szét több alkalomra, ezt nevezik frakcionálásnak. Ha az adott sugárdózist kevesebb alkalom alatt, alkalmanként nagyobb dózissal adják le, hipofrakcionálásról van szó.
A klasszikus teljesemlő-besugárzás során 45-50 Gray (Gy) sugárdózist adnak le 5 hét alatt. Minden hétköznapon történő kezeléssel számítva ez egy 5 héten át a hét 5 napján, tehát összesen 25 (esetleg 28) alkalommal 1,8-2 Gy dózisokban leadott terápiát jelent. Ha hipofrakcionált ütemezést alkalmaznak, az jelenthet 3 hetes kezelést is, amikor összesen 15 napon át történik – összesen 40 Gy összdózis – besugárzás. Ugyanez vonatkozik a mellkasfal és a hónalji (axilláris) nyirokrégiók besugárzására is. Ha indokolt a tumorágy (a kimetszett daganat helyének) többletbesugárzása (boost kezelés), az külső besugárzással még 5-8 alkalmat jelenthet. Ezek a számok csak kiindulási alapnak tekinthetők, mert a konkrét eset és körülmények függvényében számos más ütemezési variáció is alkalmazható, ezt a sugárterápiás szakorvos határozhatja meg.
Nemcsak a teljes, hanem a részleges emlőbesugárzás ütemezésére is sokféle kezelési metódus alkalmazható. Mind az összdózis, mind annak napi elosztása függ a konkrét betegségtől, az emlő anatómiai jellegzetességeitől, a tumorágy elhelyezkedésétől, a betegtől, a technikai feltételektől.
