Az ödéma vizenyőt, vízkórt jelent: a szövetek között felhalmozódik a folyadék, nyirok eredetű duzzanat alakulhat ki. Az érintett végtag megdagad, feszül, az elváltozás nehéz végtagi érzéssel, valamint zsibbadással, fájdalommal, ízületi mozgáskorlátozottsággal jár. A pangás miatt helyileg nő a fertőzésveszély, valamint a mélyvénás trombózis, tehát a vérrögképződés, súlyosabb esetben az életveszélyes érelzáródás, a gyulladások kockázata is.
A nyiroködémát súlyossága szerint négy stádiumba sorolják. Első vagy látens (rejtőzködő) stádiumban csak megerőltetőbb fizikai aktivitás vagy kisebb ütés-sérülés következtében dagad meg a végtag, de a duzzanat pihentetés, a végtag felpolcolása eredményeként lelappad. A második stádiumnak már jellegzetessége, hogy a megdagadt végtag megnyomásakor az ujj nyoma egy ideig látható marad, ám ha fel van polcolva a végtag, a duzzanat lelappad – még ebben az esetben is rendbe jöhet a beteg, az állapot javítható. Harmadik stádiumban már szövődmények jelentkeznek, az érintett végtag tömötté válik, elveszíti rugalmasságát, színe gyakran szürkés árnyalatú, gyakrabban jelenik meg gombás fertőzés vagy orbánc a bőrön. A negyedik stádium a végtag deformitásával, torzulásával jár, akár ki is fekélyesedhet.
A nyiroködéma kombinált orvosi kezelést igényel, amelynek a gyógyszer mellett része a speciális fáslizás, illetve egy nyirokdrenázsnak hívott masszázstechnika is. Ez teljesen más fogásokból áll, mint a gyógymasszázs vagy sportmasszázs, utóbbiakkal próbálkozni sem szabad! A gyógyhatásúnak gondolt termálfürdők is ronthatnak a helyzeten: a vízben oldott kémiai anyagok és a hőhatás miatt ugyanis kitágulnak a hajszálerek (kapillárisok), s előfordulhat, hogy a nyirok- és vénás rendszer nem tudja visszaszívni és elvezetni a felgyülemlő folyadékot a szövetek közül, ezért ahelyett, hogy javulna a helyzet, tovább romlik. Tehát mindenképpen a nyiroködéma kezelésében jártas szakemberhez kell fordulni: időben elkezdett, szakszerű gyógytornával a folyamat nagyrészt kiküszöbölhető, ezért már a műtét előtt érdemes konzultálni az osztályon arról is, hol kaphat fizioterápiás segítséget a beteg.
Az operált kart használni, mozgatni kell, de csak mértékkel, meg kell előzni a túlterhelést. Szintén tanácsos, hogy onkológiai gyógyszeres kezelés esetén az infúziót ne a műtött oldali kar vénájába kössék be, hanem az ellenoldali karba (ha nem kétoldali volt a műtét), illetve központi vénás kanül beültetése is megfontolandó az infúziók számára.
