A PET (pozitron emissziós tomográfia) és a CT (computer tomográfia) ötvözésével működő PET-CT berendezés egy érzékeny képalkotó eljárás: az egyes szervekben észlelhető alakbeli (anatómiai) elváltozások mellett a szövetek működését, anyagcseréjét is megjeleníti.
A PET-CT hozzájárulhat a kóros folyamatok koraibb felismeréséhez. A vizsgálat során kontrasztanyagként sugárzó izotóppal megjelölt szőlőcukor molekulát (FDG) használnak: az átlagosnál gyorsabb anyagcseréjű – például tumoros – szövetek ezt az izotóppal megjelölt cukormolekulát felveszik. A magas cukortartalmú szövetek „világítanak” a képeken, a daganatos gócok ily módon „elárulják magukat.”
A PET-CT vizsgálat emlőszűrésre nem alkalmas, valamint emlőrák gyanújakor sem indokolt a rutinszerű elvégzése, mert egyrészt a 8 milliméterél kisebb tumorok kimutatására nem alkalmas, valamint az emlőtumorok egy része nem halmozza az FDG kontrasztanyagot, így még nagyobb tumorméret esetén is rejtve maradhat a PET-CT felvételeken. Emlődaganatos betegeknél a PET-CT vizsgálat elsődleges célja tehát nem az emlő áttekintése, hanem az áttétek keresése vagy az alkalmazott onkológiai terápiák eredményességének megítélése lehet. A szakmai ajánlás magas rizikójú emlőrákot, áttét gyanúját vagy már ismert áttétes folyamat követését, gyulladásos emlőrák fennállását vagy ellentmondásos vizsgálati eredményeket nevesít a PET-CT lehetséges indokai között.
A vizsgálat előtt 6 órával már nem szabad sem enni, sem cukortartalmú italt inni, a vizsgálat előtti 2 órában viszont legalább egy liter szénsavmentes vizet el kell fogyasztani. A szedett gyógyszereket a napi rutinnak megfelelően be kell venni. A cukortartalmú kontrasztanyag miatt a vizsgálat érzékenységének feltétele, hogy a kiinduló vércukorszint 8 mmol/l alatt legyen, ezt közvetlenül a kontrasztanyag beadása előtt ellenőrzik. A nyomjelző anyag intravénás beadását követően 1-2 óra teljes fizikai és szellemi nyugalomra van szükség, ezt elkülönített pihenőben biztosítják – ez idő alatt meg kell inni 1-1,5 liter röntgen-kontrasztanyagot tartalmazó folyadékot. Maga a vizsgálat 20-25 percig tart, addig mozdulatlanul kell feküdni. A vizsgálat nem fájdalmas, nem érezhető, a berendezés működése közben – ellentétben az MR vizsgálattal – jelentős zaj sincs. A vizsgálat után sokat kell inni, hogy a vizelettel minél gyorsabban kiürüljön a nyomjelző anyag a szervezetből. A sugárzó izotóp miatt egy napig kerülni kell a kismamákkal vagy kisgyermekkel való érintkezést.
A PET-CT leletek használhatóságának is vannak korlátai: gyulladások miatt lehet tévesen pozitív az eredmény, illetve mivel az 5-10 milliméteres elváltozásoknál kisebb gócok nem mindig halmozzák a kontrasztanyagot jól kivehetően, téves negatív eredmény is előfordulhat. Számításba kell venni, hogy a műtét, a kemoterápia és a sugárkezelés is befolyásolja az érintett területek cukor-anyagcseréjét, e beavatkozások után várni kell a PET-CT vizsgálattal – kemoterápia után legalább egy, műtétet követően másfél, sugárkezelés után három hónapot. Közvetlenül az onkológiai gyógyszeres kezelést követően akkor lehet értelme PET-CT vizsgálatnak, ha rendelkezésre áll kezelés előtti PET-CT lelet is, amelyen össze lehet hasonlítani a változásokat.
A társadalombiztosítás által finanszírozott PET-CT vizsgálatról nem dönthet önállóan a kezelőorvos: a vizsgálati kérelem szakmai indokoltságát PET Várólista Bizottság bírálja el. Pozitív döntés esetén a beteg felkerül a központi várólistára, majd értesítik arról, hogy az országban működő PET-CT központok közül hol és mikor tudják fogadni.
