A csontizotóp vizsgálat (csontszcintigráfia, csontscan) a csontrendszerben zajló kóros folyamatok kimutatására alkalmas képalkotó eljárás.
A csontizotóp vizsgálathoz használt izotópos kontrasztanyag (általában technécium, Tc-99) rádióaktív nyomjelzőként bejut a csontokba, majd ahol a csont anyagcseréje – például egy daganatos góc miatt – gyorsabb a normálisnál, ott felhalmozódik. A halmozó gócok ábrázolódnak a képeken. A vizsgálattal a teljes csontrendszer állapota megítélhető. A csontáttétek kezelése során a terápiás hatás lemérésére a csontszcintigráfia általánosságban nem alkalmas, ugyanakkor annak megítélésére, hogy növekedett-e a daganatos csontelváltozások száma, végezhetnek megismételt csontszcintigráfiás vizsgálatot.
Egésztest-csontszcintigráfia alkalmazása az emlőrák diagnózis felállításakor javasolt III. és IV. stádiumú emlőrákos betegekben akkor is, ha nincs panaszuk, amely csontáttét jelenlétére utalna. Szintén javasolt a vizsgálat elvégzése akkor, ha egy betegnél több mint négy hónalji nyirokcsomóáttétet találtak. Ezen túlmenően indokolt a vizsgálat a csontáttét klinikai, laboratóriumi vagy radiológiai gyanúja esetén is a betegek követése, gondozása során.
A vizsgálat a beteg részéről nem igényel előkészületet, lehet előtte enni és inni is. Az izotópot intravénás injekcióban adják be, ezt 2-3 órás várakozási idő követi, amíg a kontrasztanyag bejut a csontokba. Ez idő alatt legalább egy liter folyadékot meg kell inni, de a beteg szabadon mozoghat. A felvételek készítése 15-30 percet vesz igénybe, mozdulatlanul kell feküdni, amíg az izotóp sugárzását érzékelő úgynevezett gamma kamera végigpásztázza a testet. A kontrasztanyag jellemzően nem okoz mellékhatást, gyorsan kiürül a szervezetből. Mivel azonban sugárzó izotópról van szó, óvintézkedésként a vizsgálat után egy napig kerülni kell a gyerekekkel vagy várandós kismamákkal való közeli érintkezést.
