Kérem segítsen értelmezni édesanyám CT-leletét. 56 éves, s kb. fél éve folyadékot találtak a tüdejében, melyet lecsapoltak, majd antibiotikummal kezeltek, de az havonta újratermelődött, így ismételten ambulánsan lecsapolták. A CT vizsgálatra csak fél év múlva, ezen a héten került sor. Kérem tájékoztasson a betegség természetéről, a kezelésről, a gyógyulás esélyeiről, mivel az orvosok semmi konkrétumot nem árulnak el.
Jobb oldalon nagy kiterjedésű pleuralis folyadékgyülem látható, amely a kis résbe is beterjed. Basal felől egészen a csúcsig felterjed, legnagyobb vastagsága eléri a 85 mm-t. A 8-as szegmentumban egy 50×27 mm legnagyobb átmérőjű szabálytalan alakú, környezetétől viszonylag jól elhatárolódó a kontrasztanyagot intenzíven halmozó lágyrészdenzitású terime látható, amely környezetébe spiculumokat bocsájt, valamint fokozottabb kötegezettség látható környezetében.
Hasonló elváltozás, de lényeges kisebb mértékben látható az 5-ös szegmentumban a pleurafalhoz 22 mm hosszan hozzáfekvő 10 mm legnagyobb szélességű, kontrasztanyagot halmozó elváltozás képében. Jobb oldalon a 2-es szegmentumban láthatók vs. maradványkötegek. Bal oldalon pleuralis folyadék, pleura megvastagodás nem látható. Basalison a rekesz fölött látható néhány keskeny maradványköteg, egyéb körülírt kóros nem különült el.
A szív középhelyzetű, nem nagyobb, az aorta normális. A mellékvesék nem kórosak. A máj VIII-s szegmentumában látható egy kissé szabálytalanabb alakú 14 mm legnagyobb átmérőjű hypodens, kontrasztanyagot nem halmozó, jól határolt góc, amely vs. cyszta. Egyéb kóros a felhasi ábrázolódott parenchymas szervek részéről nem különült el.
A hilusokban megnagyobbodott nyirokcsomó nem látható. A mediastinumban a trachea difurcatio környezetében, valamint a bal fő hörgő előtt néhány kisebb, pathológias méretet el nem érő nyirokcsomó látható. Az egyik nyirokcsomó 16 mm hosszátmérőjű.
Vélemény: Hydrothorax 1.d maj.grad. Tu.pulm.1.d.lobi.inf. Tu.pleurae 1.d.lobi.med.susp. Lymphadenomenoegalis medistini
A CT leleten nagy mennyiségű, több mint 8 cm, tehát tenyérnyi vastag mellkasi folyadék (pleuralis folyadékgyülem) ábrázolódott. Ez a folyadék a tüdőt, illetve a mellkasfalat borító két mellhártyalemez között szaporodik fel. A folyadék a tüdő alapjától (bazal felől, tehát a rekeszizom feletti részétől) a tüdőcsúcsig, vagyis szinte a vállig felterjed jobb oldalon. A tüdőben egy szabálytalan alakú, a környezetébe nyúlványokat (spikulumokat, vagyis tüskéket) bocsátó lágyrészképlet látszik. Ezt a vizsgáló orvos jobb oldali, alsó lebenyben lévő tüdődaganatként véleményezi a CT lelet végén (Tumor pulmonum lateri dextri), amely az alsó lebenyben helyezkedik el (lobus inferior). Szintén daganatos képlet látható a mellhártya falához tapadva jobb oldalon, a középső tüdőlebenynél.
A szív és a mellékvesék vonatkozásában nem írnak le kóros eltérést. A has felső része került bele a mellkasi CT vizsgálati képbe (szeletekbe), de ez nem tekinthető teljes hasi CT-nek. A májban leírnak egy képletet, amelyről azt valószínűsítik, hogy ciszta (tehát nem kerül kimondásra az, hogy ez a góc májáttét lenne).
A tüdőkapukban (hilusokban, ahol a jobb és a bal tüdőfélbe belép a jobb és bal főhörgő és a nagyerek) nem látszik megnagyobbodott, kóros (patológiás) méretű, vagyis daganatáttétre utaló nyirokcsomó, és a gátorüregben (mediastinumban), ami a két tüdőfél közé eső terület, ahol pl. a szív is elhelyezkedik is csak kisebb nyirokcsomókat írnak le, kivéve egy nagyobb, 16 mm-es, tehát valószínűleg áttétes nyirokcsomót.
A véleményben jobb oldali, mellkasi folyadékgyülemet (hyderothorax lateri dextri) írnak le, amely nagy mennyiségű (mai. grad). Jobb oldali tüdődaganat kerül leírásra és jobb oldali mellhártya daganat gyanúját (tumor pleurae lateri dextri susp) írják le, valamint a gátorüregben (mediasztinálisan) nyirokcsomó megnagyobbodást (lymphadenomegalia mediastini).
A CT-n leírt kép rosszindulatú folyamatra utal, de ennek igazolása csak citológiai vagy szövettani vizsgálattal lehetséges. Leveléből nem derül ki, hogy jelenleg áll-e rendelkezésre a rosszindulatú folyamatot alátámasztó lelet. Ez szükséges ahhoz, hogy el lehessen dönteni, pontosan milyen típusú ez a betegség, és milyen kezelésre van szükség, illetve lehetőség. Ezt például más tényezők mellett meghatározza az is, hogy a szervezetben hol van a primer, az elsődleges tumor.
Kapcsolódó cikkek:
Áttétek: gátat kell vetni a rák szétterjedésének
Képalkotó vizsgálatok: UH, RTG, CT, MR, PET…
Ápolási tapasztalatok: a betegek és a sugárkezelés
Sugárterápia: tumorpusztítás és tüneti kezelések
Fájdalomcsillapítás: opioidokkal a fájdalmak ellen
Egyes tüdődaganatokban is hatásos az érgátlás
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Korábbi kérdések és válaszok a tüdőrákról:
Előzmény: tüdődaganat stádiuma
Áttétek, fogyás és fájdalmak
Jó nekünk, ha a daganat szétesik?
Kiújult tüdőrák, véres köpet
Véres köpet és dohányzás
Tüdőrák, hatástalan terápia
Nem műthető kissejtes tüdőrák?
Műthetetlen tüdőrák, útkeresés?
Műthetetlen 2 cm-es tüdőrák?
Kissejtes tüdődaganat
Kissejtes tüdőrák végstádium
Tüdőrák: meddig tarthat a végstádium?
Tüdőrák és a palliatív kezelés
Tüdőrák végstádium
Otthon meghalni
Áttétes tüdőrák: romló koncentráció
Tüdőrák és magatartászavar
Tüdőrák: áttét a szívburkon
Tüdőrák, agyi áttét
Dohányzás, kissejtes tüdőrák
Hirtelen áttétes tüdőrák?
Tüdőműtét és kemoterápia
Reménytelen tüdőrák?
Tüdőrák mint derült égből a villámcsapás
Gyorsan kifejlődő tüdőáttét?
Kérdések a kiegészítő kezelésekről
