Az egyik rokonom sárgassággal került kórházba január elején, később kiderült, hogy inoperábilis epetumora van, melyet a kora (78) és az egészségi állapota miatt nem műtenek meg. (Kb. 15 évvel ezelőtt már volt rákja, amiből felgyógyult.) Kezelésként sebészi úton megoldották az epe elvezetését, amely azt eredményezte, hogy lassan kezd elmúlni a sárgasság. Más kezelést nem kap, kemoterápiát nem javasoltak. A kezelés ideje alatt közel 20 kilót fogyott és nagyon legyengült.
Ön szerint, ez az átmeneti segítség mennyire hatásos? Az orvosok 3 hónap és másfél év közé tették a túlélési esélyeit. Ön szerint mennyire reális ez, hogyha további kezelést tényleg nem kap?
Az epeelfolyás biztosítása csökkenti a sárgaságot, és az ezzel járó tüneteket (például bőrviszketést), de ahogyan Ön is jó látja, nem befolyásolja a daganat növekedését. Amennyiben az orvosok úgy látták, hogy a beteg általános állapota és várható túlélése miatt nem javasolják a műtétet, illetve a kemoterápiás kezelést, akkor a gondos tüneti (palliatív) ellátás segítségével lehet a lehetőségekhez képest javítani a beteg életminőségét.
Ezek közé tartozik szükség esetén a megfelelő fájdalomcsillapítás, a jelentős fogyás miatt gyógytápszerek fogyasztása, illetve egy, a daganatos fogyásban onkológus által rendelhető készítmény (szirup vagy tabletta) felírása, ami javíthatja az étvágyat. A túlélési idők vonatkozásában a beteget vizsgáló, a leleteit részletesen ismerő orvosok is eltérő értékeket mondanak, ezért nem vállalkoznánk arra, hogy távolból próbáljunk ennél pontosabb értéket becsülni.
Kapcsolódó cikkek:
Epehólyagrák
Daganatok jellemzői
Fájdalomcsillapítás
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Ahogyan az életre, a búcsúra is készülni kell
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Epekő, rosszindulatúság esélye
Áttétes epehólyagrák
Vigasztaló unoka
Epehólyagrák
