Sajnos hiába kérték az orvosok édesanyám sürgősségi kivizsgálását a tüdőosztályon, majd csak csütörtökön fogják őt megnézni. Felháborít, ahogy az az út is, amelyiken idáig eljutottunk.
Azt szeretném kérdezni, hogy mi alapján állapítható meg, hogy valami áttét? A tüdejének nem volt eddig baja, bár némi víz van benne (nem tartják soknak) és apró góc.
Ez az, amit még nem tisztáztak, hogy az tulajdonképpen maga a ráksejt vagy egy tüdőgyulladás, esetleg egy gyerekkori betegség maradványa. Én próbálok utánaolvasni a betegségnek, de megrémít. Nem tudom mi az, ami jót tenne neki étkezés terén, senki nem javasolt eddig semmit, se gyógyszert.
Teljesen biztos vagyok abban, hogy félrekezelték, kb. 1 hónapja még a májrákot is kizárta a kezelőorvosa. Félek, hogy szenvedni fog és félnék őt elveszíteni, mert egy nagyon jó anya, és szegénykém olyan szerencsétlen! Mit tehetnék?
A képalkotó vizsgálatok segíthetnek abban, hogy egy a szervezetben (májban, tüdőben) látható gócról felvessék, hogy áttétről lehet szó. Az esetek egy részében az áttétek képe jellegzetes, azonban más esetben, például a májban csak a kép alapján nem lehet biztonsággal elkülöníteni egy jóindulatú cisztától. Ennek oka, hogy egy májáttét is lehet cisztás szerkezetű, de előfordulhat hemangioma (jóindulatú érdaganat) is a májban. A kisebb gócok esetleg nem is látszanak pl. hasi ultrahangon, vagy ha a mellkast vizsgálják, akkor mellkas röntgenen, s a gócok megtalálásához is esetleg CT vagy más képalkotó vizsgálat szükséges.
Az orvosi diagnosztikus vizsgálatok egyike sem 100%-os biztonságú annak megállapításában, hogy egy, a képalkotó vizsgálaton ábrázolódó góc áttét vagy valami más. Tüdőnél és tüdő CT-nél az is nehézséget okoz, hogy gyakran vannak néhány mm-es gócok a tüdőben, amelyeket a ma már a legtöbb CT központban rendelkezésre álló, jó képi felbontású CT gépekkel az utóbbi időben már látni lehet. Ugyanakkor még egy daganatos betegnél is lehet, hogy ezek a gócok nem áttétek, hanem, ahogyan Ön is írja a levelében, korábbi betegség vagy gyulladás maradványai. Ezért is szokták ilyenkor a leleten azt írni például, hogy valószínűleg reziduális elváltozásról (maradványról) van szó.
Ezek a kis gócok gyakran a mellhártya alatt (subpleurálisan) helyezkednek el. Ilyenkor a beteg kontrollvizsgálata (általában 2-3 havonta végzett képalkotó vizsgálatokkal), szorosabb követése alapján lehet eldönteni, hogy változnak-e, növekednek-e ezek a gócok, mert ha nem, akkor nagyobb valószínűséggel lehet kimondani, hogy nem áttétről van szó.
A tüdőben lévő kicsiny gócok ugyanis legtöbbször nem alkalmasak arra, hogy citológiai mintavétel történjen, vagyis hogy a gócba beleszúrva, onnan sejteket kinyerve lehessen azokat megvizsgálni, s kimondani, hogy tüdőáttétről van szól. Egy áttét kimutatásának ugyanis (akárhol is van a szervezetben) a legbiztosabb módja az, hogyha az áttétből kivett sejteket meg lehet mikroszkóp alatt vizsgálni, s ez alapján kimondani, hogy rosszindulatú daganatról van szó vagy sem. Mivel az ilyen mintavételeknek bár csekély mértékben, de lehet kockázata (vérzés, egyéb szervek sérülése, átszúrása stb.), egy igazoltan rosszindulatú daganatban szenvedő betegnél az onkológusok az esetek döntő többségében a képalkotó vizsgálatok eredményére igyekeznek támaszkodni, s nem teszik ki a beteget a citológiai mintavétellel járó kellemetlenségeknek, kockázatnak.
Abból, amit leveléből leír, az sejthető, hogy édesanyja szervezetét egy agresszív, gyors növekedésű daganat támadta meg, ugyanakkor a képalkotó vizsgálatok leletei nem egyértelműek (esetleg egymásnak ellentmondóak). Az nem világos számunkra, hogy van-e már citológiai vagy szövettani diagnózis. Édesanyja romló általános állapota is nehezítheti a kivizsgálást. A betegség előrehaladása, a gyorsan romló állapot kétségessé teheti azt is, hogy lehet-e daganatgátló kezelést indítani, mert annak feltétele a megfelelő általános állapot, megfelelő vérkép, stb. Remélhetőleg a folyamatban lévő orvosi vizsgálatok választ adnak számos kérdésükre, részben a betegséggel, részben a szükséges és/vagy lehetséges teendőkkel kapcsolatban.
Kérdezett az étkezésről is: ezzel összefüggésben általánosságban azt mondhatjuk: semmit sem szabad megvonni a betegtől. Fontos a kalóriadús, de az emésztőrendszert nem megterhelő, könnyen emészthető étkezés. Nincsenek egyedül üdvözítő receptek, a legfontosabb, hogy igyekezni kell megőrizni a beteg tápláltságát, erőnlétét, olyan ételeket kínálni számára, amelyeket szeret, s szívesen eszik.
Kapcsolódó cikkek:
Tüdőrák
Ápolási tapasztalatok: a betegek és a sugárkezelés
Sugárkezelés: házi és kórházi praktikák
Sugárkezelés: felkészülni testben és lélekben
Sugárterápia: tumorpusztítás és tüneti kezelések
Fájdalomcsillapítás: opioidokkal a fájdalmak ellen
Egyes tüdődaganatokban is hatásos az érgátlás
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Áttétek: gátat kell vetni a rák szétterjedésének
Képalkotó vizsgálatok: UH, RTG, CT, MR, PET…
Előzmények:
Májáttétes tüdőrák, haspuffadás
Májáttétes tüdőrák
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Tüdőrák, agyi áttét, sugárkezelés
Tüdőrák, agyi áttét, morfium, haláleset
Tüdőrák: sugár, valós kilátások
Áttétes tüdőrák, 59 éves férfi
Tüdőrák kombinált kezelése
Tüdőrák: kemoterápia 55 kilós férfinál?
Tüdőrák gyógyszere
Kissejtes tüdőrák terápiája
Áttétek, fogyás és fájdalmak
Tüdőrák, hörgőáttét, fulladás
Áttétes tüdőrák, fulladás
Tüdőrák és depresszió
Jó nekünk, ha a daganat szétesik?
Kiújult tüdőrák, véres köpet
Véres köpet és dohányzás
Tüdőrák, hatástalan terápia
Nem műthető kissejtes tüdőrák?
Műthetetlen tüdőrák, útkeresés?
Műthetetlen 2 cm-es tüdőrák?
Kissejtes tüdődaganat
Kissejtes tüdőrák végstádium
Tüdőrák: meddig tarthat a végstádium?
Tüdőrák és a palliatív kezelés
Tüdőrák végstádium
Otthon meghalni
Áttétes tüdőrák: romló koncentráció
Tüdőrák és magatartászavar
Tüdőrák: áttét a szívburkon
Tüdőrák, agyi áttét
Dohányzás, kissejtes tüdőrák
Hirtelen áttétes tüdőrák?
Tüdőműtét és kemoterápia
Reménytelen tüdőrák?
Tüdőrák mint derült égből a villámcsapás
Gyorsan kifejlődő tüdőáttét?
Kérdések a kiegészítő kezelésekről
