Januárban a párom fürdés közben talált egy csomót a bal mellében. Rövid időn belül kiderült, hogy rosszindulatú emlő daganat. Az első biopszia utáni diagnózis.:
– Neoplasma malignum mamme (carcinoma invasivum mamme).
– Metastasis lymphoglandulae (carcinoma metastaticum).
Ezután az OOI-ben egy barát segítségével kezdték meg a kezelését. Kb. 1 hét alatt már ott vizsgálták, de addigra a daganat és az őrszem nyirokcsomó mellett a bal hónaljban is észleltek egy csomót. (A fő daganat a mellében 22x16x19 mm-es volt ekkor.) A folyamatot megfordították és a 30 éves korára való tekintettel előbb kemoterápiát kap. 3 hetente kap FAC/C protokoll szerint (6-ot kap).
A harmadik kezelés, ill. kemó előtt a doktor úr már nem igazán tudta tapintani a mellben lévő csomót és kért egy vizsgálatot, amiben megjelölik a tumort, szerinte ez kiváló eredmény. 4 nappal a 3. kemó után megcsinálták, habár az ultrahangon ott is alig találták meg. Itt közölte a doktornő a beültetés után (valamilyen hurkot helyeztek be neki a tumor alá), hogy a 9,3 mm a tumor. Az őrszemet, ill. a hónalji csomót nem találják már. Jelenleg még hátra van neki 2 kemoterápia, ezt követően műtét.
A kérdésem pedig az lenne, hogy az első diagnózis után el akarták távolítani a bal mellét és a hónaljmirigy állományt (ezt a sebész professzor nem engedte). Önök szerint elkerüli ezt a műtétet (csak kiveszik a tumor maradékát), mivel jól reagált a daganat, vagy mindenféleképp eltávolítják neki a bal mellét?
Az, hogy teljes emlőeltávolításra vagy részleges eltávolításra kerül sor, számos tényező függvénye. Függ például attól, hogy mekkora az emlő, függ attól, hogy felmerül-e annak az eshetősége, hogy többgócú a daganat. Jó lenne ismerni a citológiai anyagból néhány további prognózist befolyásoló jellemzőt is.
A műtét kiterjedtségének a kérdését leginkább azzal a sebésszel érdemes megbeszélni, aki a műtétet végzi majd. A betegnek a részletes felvilágosítást követően joga van dönteni, hogy kisebb vagy nagyobb beavatkozásba egyezik bele, az előnyök és a kockázatok mérlegelése után. Illetve – különösen a fiatal korra való tekintettel – előre érdemes megbeszélni a sebésszel az emlőrekonstrukció kérdését is. Mindezen témákról bővebb információt talál az alább kigyűjtött cikkekben is.
Kapcsolódó cikkek:
Rekonstrukciós sebészet: a szike elvette, a szike visszaadja?
Gyógyító szike: rákbetegnek a műtét jó hír!?
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja
Emlőrák
Emlőrák: hormonterápia és kemoterápia
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Emlőrák kezelése: műtét és sugárterápia
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Ki-67, HER2 esetek
Elutasított Herceptin kezelés
Emlőrák: hormontabletták különbsége
Emlőműtét utáni hormonkezelés
Kontroll emlőműtét után 2.
Kontroll emlőműtét után
Emlőrák: elegendő a kontroll?
Csontizotóp vizsgálat mellrákműtét után
Kontrollvizsgálatok emlőrákban
Mellrák: kórszövettani diagnózis
Mellrák bizonytalanságai
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?