Több mint 10 éve vagyok sclerosis multiplexes beteg, mozgáskorlátozott, emellett vesekövem van, inzulinos cukorbetegségem, a közelmúltban pedig mindkét mellemben daganatot találtak. Mind az SM betegségemet, mind a daganatot az Uzsoki kórházban kezelik, ez van a lakóhelyemhez a legközelebb.
A nyomtatott Rákgyógyítás magazinban olvastam, hogy legyünk nehéz betegek és bátran kérdezzünk az orvostól. Én is ezt próbáltam tenni akkor, amikor alá akarták íratatni velem a kemoterápiás beleegyezést, ám az orvos inkább kiment a szobából és azt mondta, hogy akkor írja be az asszisztens a számítógépbe, hogy nem járulok hozzá a kezeléshez. Később a vizitkor, amikor megmutattam neki a lapot, azt is mondta, nem kell újságot olvasni a betegnek. Pedig nem arról van szó, hogy nem egyeznék bele a kezelésbe, csak tudni akartam, hogy mire számíthatok! (A hányinger csillapításáról is a Rákgyógyítás újságból kaptam információt, erről sem szólt senki korábban.)
Ma azt mondta egy doktornő, nem tudja eldönteni, hogy a kemoterápia vagy az SM fog hamarabb tolószékbe juttatni, s az inzulinháztartásom is fel fog borulni a kemoterápia miatt és az összes betegségem romlani fog. Állítólag rendkívül erős kemoterápiát akarnak nekem adni, ráadásul naponta be kellene járnom a kórházba, ami mozgássérültként megoldhatatlan feladat. Szinte semmilyen kérdésemre nem kaptam választ, abban bízom, hogy Önök segítenek, ha már az orvosom így elutasította a kérdéseimet.
A kétoldali emlőeltávolítás 2008. december 3-án történt. A Rákgyógyításban olvastam, hogy a műtét utáni kemoterápiát 4-6 héttel az operáció után kell elkezdeni. Ez már letelt, nem tudom miért nem történt meg eddig, a papírjaimból azt vettem ki, eddig egy fertőzésre hivatkozva nem kezdődött meg a terápia.
Macro leírás:
Baloldali emlőben 4 cm legnagyobb átmérőjű, helyenként bevérzett daganat (1HR+8M), ascilla 19 db 3×13 mm-es nyirokcsomónak tűnő szürkésfehér képlet volt (13 M). Jobboldalon 10 mm átmérőjű szürkésfehér tömött idegen szövet tapintható.
Micro leírás:
Baloldalon mirigyképzést mutató, döntően trabec. sejtfészkeket alkotó daganat látható. A sejt atypia kifejezett, a magpolim. jelentős, a mitosis 36/10 nagy nagyítású látótér. Intraductalis laesio-t nem láttam. Jobboldalon 10 mm legnagyobb átmérőjű, mirigyeket nem képző fészkes daganat látható. A magpolim. kifejezett.
Kórszövettan:
Baloldalon carcinoma ductale invasio mamae sinistrae pT2N1a, BRE grade 3, mirigyképzés 3, magpolim. 3, mitotikus aktivitás 3. A daganatban a limfocitás beszűrődés és heges kötőszöveti reakció fokálisan kifejezett. Több gócban necrosis is megfigyelhető. Érinváziót és p.neuralis terjedést nem észleltem. Resectios széltől való legközelebbi távolság 4 mm.
Az emlőrák metasztázisa 2 db baloldali axiláris nyirokcsomóban (összesen 14 nyirokcsomó).
Jobboldalon carcinoma ductale invasiv mammae dextrae pT1b.Nx, BRE grade 3, A legközelebbi resec. szél 2 cm. A daganatban a hegesedés kifejezett, limfocitás beszűrődés enyhe, érinvasio, necrosis, perineuralis terjedés nem észlelhető.
Immunhisztokémia:
Baloldal/Jobboldal
Ösztrogén: neg./5% pos.
Progeszteron: neg./5% pos.
KI67: 15% pos./5% poz.
P53: 30% pos./5% pos.
c-erbB-2: neg./neg.
HER2: neg./neg.
BNO: C50/90
Mit tanácsolnak? Ha a saját orvosomtól nem kapok választ, kihez fordulhatnék? Valóban elkésett a kemoterápia és valóban összeegyezhetetlen a többi betegségemmel? Létezik hely a fővárosban, ahová be lehet feküdni a kezelésekre? Ma kaptam hírt egy fagyöngyinjekcióról, amit talán Ausztriában lehet beszerezni. Erről
mit gondolnak?
Arról, hogy a műtét utáni, úgynevezett adjuváns kezelésben miért igyekeznek az emlőrákban hatékonynak bizonyult, modern, ezért gyakran költséges, és gyakran valóban erős szereket alkalmazni, erről már több válaszunkban írtunk: ekkor a műtéten átesett beteg kezelésének az a célja, hogy az esetleg a szervezetben már máshol megjelent mikrometasztázisokat (kicsiny, képalkotó vizsgálatokkal akár kimutathatatlan áttéteket) hatékonyan lehessen pusztítani, s így a betegnek esélyt adni a teljes gyógyulásra, vagy a hosszabb, daganatmentes túlélésre.
Amennyiben a betegnek egyéb kísérőbetegségei is vannak (s mivel a daganatos betegségek 60 éves kor körül halmozódnak, a legtöbb betegnek vannak egyéb betegségei is), ez összetettebb betegkövetést igényel, ennek alapja a beteg és az orvos közötti folyamatos információcsere.
A cukorháztartásra valóban gyakran több figyelmet kell fordítani, mert változhat, hullámzóvá válhat az inzulinszükséglet, amelyet Ön is észlelhet, ha szokta mérni a vércukrát. Nem biztos, hogy az egyéb betegségei a kemoterápiától romlani fognak, s a kemoterápiára nem jellemző, hogy tolószékbe juttatja az embert, ahogyan Ön írja levelében, hiszen a műtét utáni kemoterápiának éppen az a célja, hogy az emlőműtött nő hosszútávon a lehető leginkább egészséges maradjon.
A műtét utáni (adjuváns) kezelés időpontját valóban módosíthatja például a rossz sebgyógyulás vagy valamilyen fertőzés, lázas betegség, de ennek rendeződése után általában megkezdődik a beteg daganatos alapbetegsége szempontjából fontos kemoterápiás kezelés.
Jelenleg egy olyan nagy onkológiai centrumba jár, ahol hozzáférhetőek nemcsak a kemoterápiás kezelések, hanem szükség esetén a sugárkezelés is. Az Önnél tervezett kezelésről nagy valószínűséggel nem egyetlen orvos döntött, hanem a leletek ismeretében egy onkológiai bizottság (onkoteam), amelyben sebész, sugárterápiás szakember és kemoterápiás szakember a jelenlegi onkológiai ismeretek, irányelvek alapján határozza meg az Ön számára várhatóan leghasznosabb kezelést.
Az emlőrákban alkalmazott kemoterápiás kezelések többségét ambuláns kezelésként adjuk, mivel hetente-háromhetente ismétlődő, de csak néhány órás kezelésről van szó, amely friss vérkép ismeretében járóbeteg rendelésen is beadható, ha a kezelést tapasztalt onkológus alkalmazza. Az onkológiai centrumokba történő bejutásában a betegszállító szolgálatok (mentőszolgálatok) segíthetnek, amelyet legtöbbször a háziorvos tud megrendelni, amennyiben egyéb betegségei miatt a szokásos közlekedési eszközöket nem tudja igénybe venni. Ilyen esetben a szállítást a társadalombiztosítás finanszírozza. Nagyon gyakran a betegek 50-70 km-es távolságból vagy még messzebbről járnak kezelésre, akár több hétig tartó, naponta ismétlődő sugárkezelésre is.
Természetesen az Önt kezelő orvos, onkológiai osztály dönthet úgy, hogy az általában egynapos kezelést kórházi betegként kapja, de erről az Önt, a korábbi betegségeket, a leleteket jobban ismerő szakember határozhat.
A „fagyöngyinjekcióról” miként más kereskedelmi forgalomban kapható készítményről – ahogyan azt számos alkalommal leszögeztük – nem foglalunk állást. A gyógyszerként nem törzskönyvezett készítmények döntő többségének ugyanis nincs hozzáférhető, orvosilag elfogadható tudományos vizsgálat a hátterében, ezért egyetlen terméket sem véleményezünk.
Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
Emlőrák: semmit sem szabad halogatni
Emlőrák: mielőbb felfedezni, hamar műteni
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
Áttétes emlőrákban is sorvasztják az ereket
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Rák: miért kell, hogy fájjon?
Rákbetegség: nem elég a testet kezelni
Veszélyesek lehetnek a csodaszerek
Válaszok nélkül távozunk a kórházból
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Mellrák gyógyszeres utókezelése
Csontáttétes mellrák
Csontáttétes emlőrák: mi szabad?
Mellrák kiújulása 17 év után
Kiújult mellrák és Herceptin
Mellrák: kórszövettani diagnózis
Mellrák bizonytalanságai
Mellrák: in situ ductalis carcinoma
Fájdalom a műtött mellben
Megvastagodott műtött mell
Emlőrák: csomó a műtéti hegnél
Mellrák: vizsgálatok műtét után
Áttét nélküli mellműtét
Mellműtét után 9 hónappal
Mellműtét utáni CEA értékek
Aggasztó laborleletek mellrákműtét után
Tumor vizsgálati értékei
Mellrák: áttét esélyei
Mellrák, magas trombocitaszám
Fehérvérsejtszám-csökkenés
Emlőrák: kemo vagy nem kemo?
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?