Édesapámnál 7 hónapja nagy sejtes tüdődaganatot diagnosztizáltak, mely nem operábilis (hilusszal összenőtt).
Az első patológiai vizsgálat szerint a daganatban hasonló laphámsejteket találtak, mint a 17 évvel ezelőtti vastagbélrákjánál (amit akkor eltávolítottak és 17 évig tünetmentes volt). 2 kemoterápiás kezelést kapott (az első után nem változott, a második után nőtt a daganat), majd a citológiai vizsgálaton már nem mutattak ki hasonló laphámsejteket, illetve a vizsgálatot eredménytelennek mondták, de az orvosa azt mondta, nem tudják, hogy mi lehet a daganat, illetve hogy primér-e vagy áttét.
Kérdésem az lenne, hogy van-e lehetőség ennek teljes bizonyossággal való megállapítására, illetve hogy mi okozhatta a második vizsgálat eredménytelenségét. A mintavétel sajnos elég nehézkes a daganat elhelyezkedése miatt.
Azóta kapott egy másik kemoterápiás kezelést, melyet egyszerre kari vénába és portba adtak neki. A másik kérdésem az lenne, hogy ez szakszerű eljárás-e, mert így a 4 és fél óra helyett 2 óra alatt kapta meg a gyógyszert. Már a kezelés alatt is erős hátfájdalomra panaszkodott, 4 nappal később pedig trombózist kapott.
Lehet, hogy a második citológiai vizsgálatnál nem sikerült sejteket nyerni a daganatból, s ezért mondták eredménytelennek (ami nem azonos azzal, hogy negatív a vizsgálat, tehát nem zárja ki a tumort).
Leveléből nem derül ki számunkra, hogy milyen portba adták a kezelést: portot (port-a-cath) többféle helyre lehet beültetni – például a mellkas bőre alá, amikor gyakorlatilag vénás kapuként szolgál a gyógyszerek beviteléhez, mert a portnak a csöve valamely nagy vénába vezet bele. De lehet portot ültetni a májba vezető erekbe is, pl. májdaganat vagy májáttétek esetén, s abba is kaphatja a beteg a kemoterápiás kezelést, illetve vannak olyan kombinációk, amikor nem minden komponenst juttatnak be a májba vezető érbe.
A trombózis nem biztos, hogy a kezeléssel vagy a kezelés időtartamával függ össze. A rosszindulatú daganatos betegségekben szenvedő betegeknél sokszorosa a kockázata trombózis, illetve tüdőembólia kialakulásának, mint az átlag népességben.
Kapcsolódó cikkek:
Tüdőrák
Sugár- és kemoterápia: a félelmetes kezelések
A kemoterápiás kezelés mellékhatásai
Fájdalomcsillapítás: opioidokkal a fájdalmak ellen
Egyes tüdődaganatokban is hatásos az érgátlás
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Áttétek: gátat kell vetni a rák szétterjedésének
Képalkotó vizsgálatok: UH, RTG, CT, MR, PET…
Célzott biológiai terápiák tüdőrákban
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Tüdőrák: miért csak egy nap a kemoterápia?
Tüdőrák, agyi áttét, sugárkezelés
Tüdőrák, agyi áttét, morfium, haláleset
Tüdőrák: sugár, valós kilátások
Áttétes tüdőrák, 59 éves férfi
Tüdőrák kombinált kezelése
Tüdőrák: kemoterápia 55 kilós férfinál?
Tüdőrák gyógyszere
Kissejtes tüdőrák terápiája
Áttétek, fogyás és fájdalmak
Tüdőrák, hörgőáttét, fulladás
Áttétes tüdőrák, fulladás
Tüdőrák és depresszió
Jó nekünk, ha a daganat szétesik?
Kiújult tüdőrák, véres köpet
Véres köpet és dohányzás
Tüdőrák, hatástalan terápia
Nem műthető kissejtes tüdőrák?
Műthetetlen tüdőrák, útkeresés?
Műthetetlen 2 cm-es tüdőrák?
Kissejtes tüdődaganat
Kissejtes tüdőrák végstádium
Tüdőrák: meddig tarthat a végstádium?
Tüdőrák és a palliatív kezelés
Tüdőrák végstádium
Otthon meghalni
Áttétes tüdőrák: romló koncentráció
Tüdőrák és magatartászavar
Tüdőrák: áttét a szívburkon
Tüdőrák, agyi áttét
Dohányzás, kissejtes tüdőrák
Hirtelen áttétes tüdőrák?
Tüdőműtét és kemoterápia
Reménytelen tüdőrák?
Tüdőrák mint derült égből a villámcsapás
Gyorsan kifejlődő tüdőáttét?
Kérdések a kiegészítő kezelésekről