Édesanyámnál másfél hónapja diagnosztizáltak tüdőrákot. Bronchoszkópiát végeztek Balassagyarmaton, melyet az egy héttel később a Korányi kórházban végzett bronchoszkópia felülírt. Ennek egy hónapja. A Korányiban végzett bronchoszkópia után édesanyámat hazaküldték, mondván: egy hét, mire eredmény lesz. Az eredményről, ahogyan azt említettem is, egy dolgot tudunk, hogy nem az a fajtája a tüdőráknak, amelyet Balassagyarmaton megállapítottak, hanem ún. mirigyrák (tüdőrák). Ezt követően a doktornő PET-CT-re ajánlotta édesanyámat, melyet a bizottság támogatott. Ezt ezen a héten hétfőn végezték el. Az eredményt – reméljük – a héten megkapjuk (mi!!) postán, majd „csináljunk vele amit akarunk.”
Érdeklődnék, hogy ez az eljárásmód normális-e úgy, hogy a rákos megbetegedés egyik legfontosabb tényezője az IDŐ – és másfél hónapja nem tudunk semmit és egy helyben toporgunk? Miközben édesanyámnak eszméletlen fájdalmai vannak a fejében (soha nem volt fejfájós), és a PCP-s – egyébként is nagy fájdalommal járó – ízületi betegsége mellett a combja, és pár napja a gerince is fáj.
Hogy lehet, hogy egy orvos sem kérdezte meg tőle, hogy van-e bárhol egyéb fájdalma (például)? Normális-e, hogy másfél hónap eltelt, és gyakorlatilag nem tudunk semmit? Normális-e, hogy a korábban tervezett pajzsmirigy vizsgálatot a rák felfedezése miatt leállították (amit azért kért a reumatológusa a rehabilitációja során, mert egyfolytában és nagy mértékben izzadt).
Kérem, ne érezzen ellenségeskedést a kérdéseimben. Mert lehet, hogy ez a menetrend a normális. Fogalmam sincs. De nekem, még laikusként is, no pláne az édesanyjáért aggódó gyerekként ez az eljárásmód igen furcsa.
Közben önállósítottam magam, mert szerencsére a helyi megyei kórházban van „ismerős”, hogy próbáljuk csillapítani édesanyám fájdalmait. Az itteni onkológus kérte, hogy édesanyám feküdjön be 1-2 napra, hogy valamiféle tapaszt be tudjanak állítani neki. Édesanyám ettől picit ódzkodott, ezért kikértem a háziorvosunk véleményét, aki azt mondta, nem kell befeküdni, fölírja ő és egyszerűen kiváltjuk és felragasztjuk. Így tettünk, 2 napja van fönt a tapasz, talán valamelyest csillapította a fájdalmat, de édesanyám továbbra is nagyon szenved a fájdalmaktól. Mit tegyek ebben a kiszolgáltatott és kétségbeesésre okot adó helyzetben?
A rákos megbetegedéseknél valóban fontos tényező az idő, de vannak olyan betegségek, amelyekben az órák, vagy egy-két nap is számít – ezeknél a betegségeknél lehet és kell sürgősséggel végeztetni például a képalkotó vizsgálatokat, s vannak más betegségek, s az esetek jó részében ebbe tartoznak a daganatos betegségek is, ahol az egyébként társadalombiztosítás által finanszírozott vizsgálatokra előjegyezést lehet kapni. Azt természetesen nem állíthatjuk, hogy ez a legjobb menetrend, de várólisták azokban az országokban is vannak, ahol az egészségügy nagyobb anyagi erőforrásokkal, s így például gyorsabb vizsgálati előjegyzési időpontokkal rendelkezik, mint a hazai ellátórendszer.
A PET vizsgálatra valószínűleg azért kerül sor, hogy pontosan meghatározhassák a daganat kiterjedését, esetleges áttétek jelenlétét, hogy így lehessen korrekt döntést hozni arról, édesanyja műthető-e, vagy más kezelési módokat kell választani. A pontos szövettan is azért fontos, mert a különböző szövettani altípusba tartozó tüdőrákok más és más kezelési módokra érzékenyek.
A „csináljunk vele, amit akarunk” mondatban sugallt kérdésre csak azt mondhatjuk, hogy a leletet a betegnek (s azoknak a családtagoknak, akiknek ő megmutatja) érdemes áttanulmányozniuk, minél jobban értelmezniük, de természetesen a legfontosabb, amit tehetnek, hogy a lelettel együtt vissza kell menni ahhoz az orvoshoz, aki a PET-CT-re küldte Önöket, s az előzetesen rendelkezésre álló orvosi adatok alapján beadta a kérvényt a vizsgálat társadalombiztosítási finanszírozására a PET CT bizottsághoz. Itt azokra a kérdésekre is választ kaphatnak a többi leletet is ismerő orvostól, amelyek a lelet elolvasása után megfogalmazódnak Önökben.
A fejfájás és a csontfájdalom is olyan panasz, amiről a kezelőorvosnak, a kivizsgálást végző onkológusnak, tüdőgyógyásznak be kell számolni! Már csak azért is, mert a tüdőrák sajnos gyakran adhat agyi áttétet és csontáttétet (metasztázist). Az izzadás ugyancsak lehet a daganatos betegség tünete is, ez a tény, valamint az újabban felfedezett daganatos betegség súlyossága terelhette el (valószínűleg indokoltan) a figyelmet a pajzsmirigy kivizsgálásról (főleg, ha már van egy normál pajzsmirigy vérvizsgálati eredmény).
A fájdalomcsillapítást illetően azt mondhatjuk, hogy ennek alapja az orvos és a beteg közötti kommunikáció. Tehát, ha a betegnek fájdalma van, nemcsak az orvos mulaszt, ha nem kérdez rá az egyébként nem panaszkodó betegtől, hanem a beteg is, ha nem mondja el kínzó panaszait (kérjük, e tételt ne számonkérésként értelmezze, a gyakorlati tapasztalat nyomán írjuk ezt). A fájdalomcsillapítást nem szabad halogatni, alapvető kötelessége az orvosoknak biztosítani a lehető legnagyobb mértékű fájdalomcsillapítást. Ugyanakkor a fájdalomcsillapítók megfelelő beállításának és adagolásának sikere, vagyis az, hogy a betegnél teljesen fájdalommentes vagy közel fájdalommentes állapotot lehessen elérni, szintén a beteg és az orvos közötti párbeszéden múlik.
A tapasz egy folyamatos fájdalomcsillapítást biztosít, emellett érdemes figyelni (esetleg írásban, naplószerűen vezetni is), hogy milyen és mennyi fájdalomcsillapítóra van még szüksége az édesanyjának. Lehetséges, 2-3 nap alatt az derül ki, hogy a most megkezdett dózisú tapasz még kevés, és a megfelelő hatáshoz ennek dózisát akár 2-3 naponta emelni kell. Lehet is emelni, s ennek az nem lehet korlátja, hogy ezek a gyógyszerek szigorú elszámolású készítmények, amelyeket mind az orvosnak, mind a gyógyszertárnak szorosan kell követni.
A tapaszt nem szokták nagy dózisban indítani, mert a betegek néhány százaléka aluszékonysággal, hányingerrel vagy egyéb panasszal reagálhat a nagyobb dózisokra, és nem is biztos, hogy rögön magas dózisra van szükség. Ugyanakkor, ha 2-3 nap után is látszik, hogy az adott dózis nem elegendő, dózist szoktak emelni, általában legalább 50 százalékkal megemelve a tapasz adagolását. Ekkor sem lehet elvenni a betegtől az egyébként szedett fájdalomcsillapítóit, de remélhetőleg ezek dózisa csökken. Ezáltal el lehet érni egy olyan állapotot, amelyben a fájdalmat a tapasz (vagy más, tartós hatású fájdalomcsillapító) teljesen vagy szinte teljesen csillapítja, s csak az időnként (nem naponta többször, annál ritkábban) jelentkező, úgynevezett „áttörő fájdalmakra” kell bevenni gyorsan ható gyógyszert a betegnek.
Tartós hatású fájdalomcsillapítóból is nemcsak tapasz formájában állnak rendelkezésre gyógyszerek, hanem tabletta, kapszula formájában is, amelyek különböző hatóanyagot tartalmaznak, s az orvos dönthet úgy, ha a kezdetben adott fájdalomcsillapító dózisának emelése nem hozza el a kívánt eredményt, hogy másfajta készítmény adását kezdi meg. Mindezek mellett lehet, hogy tartósan alkalmazott, egyéb kiegészítő készítményekre is szükség lehet a hatásos fájdalomcsillapítás elérésében, akár olyan gyógyszerekre is, amelyek fő hatása nem a daganatos fájdalom kezelése, de alkalmazzák úgynevezett adjuváns fájdalomcsillapítóként a szokásos fájdalomcsillapító gyógyszerek mellett.
A tüdőrákról, az áttétekről és a fájdalomcsillapításról is további részleteket olvashat kapcsolódó cikkeinkben és korábbi válaszainkban.
Kapcsolódó cikkek:
Tüdőrák
Csontáttétek
Fájdalomcsillapítás
Fájdalomcsillapítás: opioidokkal a fájdalmak ellen
Fájdalomcsillapítás: lehetséges és kötelező!
Egyes tüdődaganatokban is hatásos az érgátlás
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Áttétes tüdőrák: hátralévő idő
Tüdőrák progressziója
Tüdőtumor: elég-e a műtét?
Áttétes tüdőrák, 59 éves férfi
Tüdőrák kombinált kezelése
Tüdőrák: kemoterápia 55 kilós férfinál?
Tüdőrák gyógyszere
Kissejtes tüdőrák terápiája
Áttétek, fogyás és fájdalmak
Tüdőrák, hörgőáttét, fulladás
Áttétes tüdőrák, fulladás
Tüdőrák és depresszió
Jó nekünk, ha a daganat szétesik?
Kiújult tüdőrák, véres köpet
Véres köpet és dohányzás
Tüdőrák, hatástalan terápia
Nem műthető kissejtes tüdőrák?
Műthetetlen tüdőrák, útkeresés?
Műthetetlen 2 cm-es tüdőrák?
Kissejtes tüdődaganat
Kissejtes tüdőrák végstádium
Tüdőrák: meddig tarthat a végstádium?
Tüdőrák és a palliatív kezelés
Tüdőrák végstádium
Otthon meghalni
Áttétes tüdőrák: romló koncentráció
Tüdőrák és magatartászavar
Tüdőrák: áttét a szívburkon
Tüdőrák, agyi áttét
Dohányzás, kissejtes tüdőrák
Hirtelen áttétes tüdőrák?
Tüdőműtét és kemoterápia
Reménytelen tüdőrák?
Tüdőrák mint derült égből a villámcsapás
Gyorsan kifejlődő tüdőáttét?
Kérdések a kiegészítő kezelésekről
