A vastagbéldaganatos betegek számára (is) a daganatellenes kezelések lelkileg egyik leginkább gyötrő mellékhatása a hajhullás, a kopaszság (alopecia) kialakulása. E tünet megítélése azért ellentmondásos, mert miközben a betegeket gyakran foglalkoztatja, hiszen ez a rákbetegségnek gyakorlatilag a szimbóluma, aközben orvosilag nincs jelentősége. Élettanilag (például a kezelés eredményességére vonatkozóan) nincs jelzésértéke, megelőzni pedig nem lehet, ezért orvosi teendő gyakorlatilag nincs vele.
Mely kezelések nem okoznak hajhullást? A végbélrák sugárterápiája nem jár e mellékhatással. A sugárterápia ugyanis helyi kezelés, tehát a kismedencei besugárzásnak nincs kihatása a hajhagymákra. Azok csak akkor károsodhatnának, ha egy vastagbéldaganatos betegnél agyi áttét jelenne meg, amit koponyabesugárzással kezelnének.
A vastagbéldaganat kezelésére általában alkalmazott célzott daganatellenes gyógyszerek mellékhatásprofiljában sem szerepel a hajhullás. A hajhagymák károsodása tehát egyértelműen a „klasszikus” kemoterápiák mellékhatása. A jelenség magyarázata, hogy a gyors sejtosztódást gátló (citosztatikus) kemoterápiás gyógyszerek nem szelektíven hatnak a ráksejtekre, hanem a szervezetben minden gyorsan osztódó sejtet károsítanak, a hajhagymák sejtjei pedig ilyen gyorsan osztódó sejtek.
A hajhullást kiváltani képes kemoterápia sem okoz hajvesztést mindenkinél, ám akinél igen, annál jellemzően két-négy hét leforgása alatt végbemegy a teljes vagy majdnem teljes hajvesztés. (E mellékhatás nemcsak a hajat érinti, hanem például a szemöldököt, s a testszőrzetet is általában.) A kemoterápia ugyanakkor magukat a hajhagymákat nem teszi tönkre, ezért a kezelést követően a haj az esetek többségében újra kinő, bár az nem ritka, hogy változik a színe, a vastagsága, a szerkezete.
Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról
Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítás.hu Facebook csatornáján!
