Nincs olyan tudományos bizonyíték, miszerint magas dózisú C-vitaminnal (aszkorbinsavval) érdemben befolyásolni lehetne az emlődaganatos betegségek kórlefolyását.
Veszélyesek azok a – javarészt az interneten keringő – javaslatok, amelyek szerint az onkológiai terápiák mellett (rosszabb esetben az orvosi kezelések helyett) magas dózisú C-vitaminnal is eredményesen kezelhetők a daganatos betegségek. Ezt nem támasztják alá tudományos tények.
Tény, hogy a C-vitamin nélkülözhetetlen a szervezet számára, hiánya több betegség kockázatát növeli. Sok kutatásban vizsgálták már a C-vitamin esetleges daganatellenes hatását is. Laboratóriumi – tehát nem élő emberek bevonásával történt – vizsgálatok és állatkísérletek során azt találták, hogy egyes tumortípusoknál a C-vitamin fokozta a daganatellenes hatóanyag hatását, más tumortípusoknál viszont ellenállóbbá tette a daganatsejteket a kezelésekkel szemben. A betegek bevonásával zajlott kutatások eredményei is ellentmondásosak: egyes esetekben a nagy dózisú C-vitamin mérsékelte a mellékhatásokat, máskor viszont a C-vitamin csökkentette a daganatellenes gyógyszer hatásosságát, felgyorsította az állapot rosszabbodását.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) tájékoztatója szerint C-vitaminból napi 80 mg az ajánlott mennyiség. Az alapérték egészséges felnőttekre vonatkozik, ettől az egészségi állapot vagy az átlagtól jelentősen eltérő testsúly indokolhat eltérést. A legfelső biztonságos szintet 2000 mg-ban határozták meg, kiemelve, hogy napi 400-500 mg-ot meghaladó napi rendszeres C-vitamin szedés gyomor- és bélrendszeri mellékhatásokat okozhat. Akinek a veséje nem működik tökéletesen (vesefunkciós értékei jelentősebb eltérést mutatnak a laboratóriumi kontroll során) vagy egy vesével él, kifejezetten káros lehet a fokozott C-vitamin bevitel! Előrehaladottabb stádiumban, a daganatos betegséggel összefüggő kóros soványság (cachexia) állapotában lévő betegek egy részénél találták azt, hogy C-vitaminnal átmenetileg javítani tudták az étvágyat.
A C-vitamin (az A- és E-vitaminhoz hasonlóan) antioxidáns. Az antioxidánsok olyan anyagok, amelyek semlegesítik a sejt- és DNS-károsodást is okozó, ezáltal a ráksejtek keletkezéséhez is hozzájárulni képes úgynevezett szabad gyököket a szervezetben. Az antioxidánsoknak sokan – tévesen, részben a hirdetések miatt – a daganatos betegségeket gyógyítani képes hatást is tulajdonítanak. Valójában nem ismert olyan tudományos bizonyíték, amely alátámasztaná, hogy a nagy koncentrációjú antioxidánsok alkalmazása előnyös lenne. Sőt, a daganatellenes kezelések egy részének hatásosságát a nagy dózisú antioxidáns készítmények bizonyítottan csökkentik. Egyes kemoterápiás kombinációk vagy a sugárkezelés alatt semmiképp nem tanácsos nagy dózisú C-vitamint fogyasztani.
